Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
A Telki apátság kegy ura volt,- a hatesztendős korában esztergomi érsekké kinevezett - olasz Estei Hippolit. Ő arról is nevezetes, hogy Tiziano magyar díszruhában festette meg. Mikszáth Kálmán pedig róla írta a Kis prímás című regényét. bencések uradalmi épülete volt. (Előtte az úttest alatti falmaradványok feltehetően a középkori apátság részei.) A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom copf kapuja felett a bécsi skót bencések kronosztikonja olvasható (1803). A kétboltszakaszos hajóból álló templomot copf oltár és szószék díszíti. A szentély oldalfalain négy - kisméretű, aranyozott konzolon álló - faszoborban gyönyörködhetünk. A rokokó faszobrászat remekei ezek. 1740. körül létesült a volutás-kartusos alapzaton keresztet tartó kőszobor, amely a Fő utcán a régi magtár épülete mellett található. A Fő utca térszerűen kiszélesedő részén található a “Kodolányi Ház“, benne az író emlékszobája. Telkiben született Kodolányi János író (1899-1969). Gazdag életműve számos irodalmi folyóirat (Nyugat, Pesti Napló, Nemzetőr) írásaira, szerkesztésére, regény, színdarab, tanulmány szerzésére terjed ki. Telki határában az 1970-es évek elején nyaralótelkeket parcelláztak. Ma már “lakóparkok” létesülnek ezen a területen. A Telki-Újtelepi lakórészen található az Európaszerte ismert Csergezán Pál festőművész új lakóháza. A festő 1996-ban hunyt el. Hamvait és emlékoszlopát a Telki erdőben, az Anna-lak közelében helyezték el. A római katolikus temető kápolnája BÜDAJENŐ JEIME Irányítószám: 2093 Körzethívószám: 26 E Telkitől “utcahossznyi” távolságra lévő községet a XV. században a telki apátság pusztájaként említik. Határában ennél régebbi települések nyomait tárták fel. Állatalakokkal díszített szkíta tegez, római kolóniát jelző kövek rejtőztek a földben. Ma látható legrégibb épülete a - település ÉK-i dombján emelkedő - római katolikus temetőkápolna. A sekrestyeajtó feletti, donátort ábrázoló (két férfi egy templomot tart) román kori kőfaragvány XIII. századi. A helyreállított kápolna gótikus, csúcsíves, támpilléres épület; a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A skót bencések barokk temploma kétboltszakaszos hajóból áll. Oracsek Ignác tervezte 1756-59 között. Homlokzatának különös hangsúlyt ad a torony előtti nagy, félkörös oromdísz. Copf főoltárát a templom névadói, Szent Péter és Pál szobra díszítik. Klasszicista szószékét később építették. A szentélytől jobbra lévő mellékoltáron - XVII. századi olasz mestertől származó - Szent Sebestyén képet láthatjuk. Ugyancsak a skót bencések emlékét idézi, az egyemeletes, középrizalitos klasszicista rendház. Az épület homlokzatán, két váza között, a szerzetesrend címere látható. Az udvaron XVII. századi faragott kőkútkávát őriznek. A főutcáról nyíló bejárat két oldalán lévő (egykor L alakú), földszintes szárnyak trapézformájú udvart zárnak. Ma általános iskola.
