Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
A hagyományok szerint az 1867- es kiegyezés létrejöttében szintén nagy szerepet játszott ez a villa. A kiegyezést állítólag több tárgyalás előzte meg itt, Andrássy Gyula gróf és Deák Ferenc részvételével. Mellette a 73. számú szép klasszicista homlokzatú “Csendilla” feliratot viselő épület Pollack Mihály alkotása. Tovább haladva a János-hegy meredek északi lejtőjét érjük el. Ennek a Hagy-Hárs-hegyhez csatlakozó nyergében már a - magyar középkorban virágzó - Pálos rend kolostorának vidékén járunk. Itt - 350 méter magasságban a tengerszint felett - fekszik a Gyermekvasút (korábbi nevén Úttörő vasút) egyik szép állomása, a keskeny nyomtávú sínek mellett. A magunk mögött hagyott erdőrész a Hunyadiaknak, elsősorban Mátyás királynak, volt elsőrendű vadászterülete. A mai műút mellett állt, a XVIII, század végén emelt, Szépjuhásznéhoz címzett vendégfogadó. Kedvelt helye szórakozásnak és majálisoknak. Ezen a környéken volt Bugát Pál orvos, nyelvtudós kertje is, aki 1823-ban tiszti főorvos, majd 1850-ig az orvosi egyetem professzora volt. A szabadságharc alatt Magyarország főorvosaként tisztelték. 0 indította el 1831-ben az első magyar orvosi folyóiratot és ő alapította meg a Királyi Magyar Természettudományi Társulatot (1841). Ezen a nyeregtetőn, amelyet a XIV. században még Nándorfalunak hívtak, indul föl a János-hegyre egy szerpentin út, amely csak hétköznapokon járható. A szerzetesi települést az 1300-as évektől Buda Szent Lőrincnek nevezték el. A templom méret és szépség dolgában vetekedett Buda Mátyáskori templomával. Kolostora túlszárnyalta méreteiben a mai Pannonhalmi klastromot. Buda Szent Lőrincet a törökök semmisítették meg az 1500-as évek elején. Környéke a Gyermek vasút jóvoltából ma is az egyik legke resettebb kirándulóhely. Közelébe] terül el a Petneházi rét, mely Petnehái Dávidról kapta a nevét. Az ezrede Budavár 1686-os visszavételekor első ként hatolt be a várba és tűzte ki a ma gyár zászlót. A terület 1846-ig köz igazgatás szerint Budakeszihe tartozott. A Gyermekvasút keresztezése utál a Budakeszi út éles, majdnem 9i fokos szögben kerüli meg a Jánoi hegyet. Ebben a kanyarban találhat' egy levezető út Nagykovácsi, Hűvös völgy, Solymár irányába. A kanyarra megkerüljük a János-hegyet, amelyei valaha Szent János-szobra állt. Kevesen tudják, hogy a János hegy csúcsát Márta Bércnek is hívták Egy görög pap Márta nevű lánya il mentette meg Hunyadi János fővezé életét. A vadászaitól elszakadt Hunya dit három orrgyilkos támadta mec Már-már engedni kellett a túlerőnél* mikor támadóit nyíllövések terítetté le. A nyíllövő, Márta volt. Mikc Mátyás királlyá lett azon a helyer ahol Márta édesapja életét megmentet te, kis kápolnát építtetett Szent Jáno tiszteletére. Ezért nevezték el János-he gyének. Az 1900-as évek elején kilátó épü a hegy tetején, amely Erzsébet király nőről kapta nevét mivel ez volt a egyik kedvenc kirándulóhelye. A nagy kanyarban tovább halad va még mindig a János-hegy aljába vagyunk, és egy kis emelkedő keresztül érjük el a hegytetőt, ahc 1900-ban épült az első magyar Tüdc szanatórium. Korányi Frigyes kezde ményezésére 1900-ban indult me az építkezés. A közadakozásból építe gyógyintézet a maga idejében legkorszerűbb gyógyászatot képviselt olyannyira, hogy 1906-ban Milánói Világkiállításon elnyerte HO A PŐ'/ArtOS i):il.NYUGATI KAPUJA ÜS A síUOAl-HÜGYSÜG
