Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
A főváros délnyugati kapuja és a Budai-hegység
Az itt bányászott kőből épült a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Vigadó, az Operaház, a Szent István Bazilika, az Országház, a Budavári Palota, a Citadella, a Lánchíd, a krasznahorkai Andrássy-síremlék, a temesvári és a bécsi színházak épülete. Bábakövek a sóskúti bányában SÓSKÚT SÓSKÚT Irányítószám: 2038 Körzethívószám: 23 A fővárostól mindössze 30 km-re találjuk a Benta-völgye gyöngyszemét Sóskutat. A patak a Kálvária-dombhoz simulva szeli át a tájat. Bia felé haladva jobbján mészkőhegyek emelkednek. Szőlőhegyén kiváló bor terem és hangulatos pincék sorakoznak. Megközelíthető a budapesti Kosztolányi Dezső térről és az érdi Volánbusz pályaudvarról közvetlen járattal, illetve az M7-es és Ml-es autópályák felől gépkocsival. A sóskút kifejezés sós forrást, (forrásokat) jelent. A sós kutak vizét tartósításra, elpárologtatva sónyerésre használták. Az őskortól lakott volt, az újkőkor, rézkor, bronzkor is itt hagyta nyomait. Csodálatos szépségű Kálváriadombján a bronzkorban földvár épült. A rómaiak villákat emeltek a régi kőbánya szomszédságában. Árpádkori része a Szedliszkó-dülőben volt. A komáromi jezsuiták után 1777-ben Mária Terézia a székesfehérvári püspökségnek és a káptalannak adományozta. 1747-ben szlovákokat, németeket telepítettek ide. E század elején gazdag közösségi életet élt Sóskút; egyesületek, ipartestületek, szövetkezetek alakultak. A kőfaragás lehetősége - a múlt században - kőfaragó dinasztiákat nevelt ki. A kőbánya bérlője akkor az olasz Andreetti család volt. E család neves képviselője Andreetti Károly a képzőművészeti főiskola tanára, majd rektora, a váli kerület országgyűlési képviselője, később a felsőház tagja volt. A századelő kiemelkedő politikusa volt a sóskúti Dr. Griger Miklós katolikus apátplébános, országgyűlési képviselő, - Habsburg Ottó nevelője. A II. világháború után szlouák családokat telepítettek ki a Felvidékre, felvidéki magyarokat, Sóskútra. Az első magyarországi II. világháborús emlékművet 1988-ban emelték. Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1773-ban szentelték fel, de építése 1780-ig húzódott. Az egyszerű barokk templom homlokzat előtti toronnyal és síkmennyezetes belsővel épült. Sóskút építészeti hagyományai, - a helyben bányászott, kőből épült házak - a településnek sajátos arculatot adnak. A település központban az Andreetti házakat olasz mesterek építették. A paraszti munka mellett a bánya volt a legfontosabb megélhetési forrás. Kiemelkedő ünnep ma is a bányásznap, amelyet szeptember első vasárnapján tartanak meg. Halottjaikat a bányászélet relikviáival kísérik utolsó útjukra. A főutca egyik kanyarulatában XIX. század eleji Nepomuki Szent János szobor látható dongaboltozatos védőépítményben. A másikban jelentősen megújított Szentháromság szoborcsoport áll. Elhagyott kőbányái a biai úton, hatalmas térformákkal, lenyűgöző hatásúak. Hangulatos szőlőhegyén van Szent Orbán szobra. Látványossága
