Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Dunától a Galga mentéig, Gödöllő vidéke

DUNA l ói. A CjAI.UA iVI.K'N i's'-IG, GÖÜÖU.Ő;

művelődési, vallási összefüggésekben. Az újkori történelem alakította úgy, hogy Fest megyének és Vácnak a Börzsöny életében nagyobb szerep jutott. Utóbbi megfontolásból mutatjuk be Vác látnivalóit a Börzsöny vidékéhez, s nem Gödöllő régiójához kapcsolva. A Duna-völgy természeti arculatát a földtörténet fiatalkori képződményei jellemzik. Az állandóan mozgó Dunameder hordalékából képződött kavics- és homokhátak, ártéri lapályok, a mai meder partvonalát kísérő szigetek. A Gödöllő-Veresegyház-Aszód közötti dombvidék harmadkorban feltöltött területét; a korszak végén megindult hegységképződés emelte magasba. A nyugati rész felszíne erősen tagolt (szadai Vár-domb 218 m, Margita 344 m), a keleti rész lankásan lejt a Galga medre felé. A Fót-Mogyoród közötti dombvidék is változatos felszínű, tagolt táj annak következtében, hogy a harmadkori üledékek is felszínre emelkedtek és ezek a rögök a külső pusztító erőknek jobban ellenálltak. Ilyen önálló részek: a Fóti-Somlyó (297 m), a Szent István-hegy (256 m), Szilasliget, Zsófialiget (225 m), Kildőihegy (301 m), amely a Rákos-patak völgyére ereszkedik Pécel és Isaszeg között, valamint a Határ-hegy (241 m) Pécel és Nagytarcsa között. A Tápió— Galga-völgy közötti dombvidék egységesebb, kelet felé lejtősödik és az Alföld síkja felé egyre alacsonyabb. A Tápió-Rákos-völgy közötti rész ismét erősen tagolt, kiemelkedik belőle az isaszegi Kálvária-hegy (301 m) és a péceli Baj-hegy (301 m). Az Aszód- Szirák közötti vidék andezit takaróra

telepedett üledék képződménye az Ácsa melletti Papucs-hegy (269 m), a püspökhatvani Takács-hegy (250 m), a galgagyörki Hegyes-hegy (262 m) és a legmagasabb, a vulkánosság legdélibb pontja az Ecskend (321 m). Ezek kialakulását követte a Galgaárok süllyedése, amely a mai napig tart. A Rákos-patak völgye eróziós völgy, a földtörténeti negyedkorban alakult ki. Isaszegnél 1 km széles, Pécelnél nyugatra fordul és összeszűkül. A Galga-patak völgye kezdetét Becskétől északra találjuk (Nógrád megye). A Galgaguta-Acsa közötti részen észak-déli irányú, Acsa-Püspökhatvan között megtörik és nyugatikeleti irányba fordul. Püspökhatvan után kiszélesedik. Aszódtól kezdve 1,5 km széles. A falvak erre a teraszra települtek.

A kisrégió középvonalában, közel észak-dél irányban húzódik a vízválasztó a váci Naszály-hegytől, Szadán, az isaszegi Kálvária-hegyen át. Nyugati irányban erről a patakokkal sűrűn behálózott területről a Dunába, keletre pedig a Tiszába igyekeznek az időszakosan bővizű, máskor alig csordogáló patakok.

Ezen a sok mikrotájból összetett területen nagy összefüggő védett “tartomány“ a Gödöllői-dombság Tájvédelmi Körzet. Ezen belül is kiemelkedő jelentőségű a Máriabesnyő-Bag-Monostor-völgy közötti és a Valkó környéki szép erdő. A védelem célja elsősorban

Vankóné Dudás Juli: Évszakok (Ősz)