Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig
RÁCKEVE CIMK Ml kOMill SRPSKI KOVIN RATZENMARKT Irányítószám: 2300 Körzethívószám: 24 Amíg száz kilométernél nem távolabb a héttomyú Szentendre mesél, fecseg, turisták áradata hömpölyög utcáin, addig e délre fekvő másik rác kereskedőváros bölcs öregként hallgat a hatalmas tóvá szélesült Ráckevei (Soroksári)-Duna partján. Tűztornyos, szecessziós városháza is az alföldi városok álmos bölcs, nyugalmát árasztja. Pedig mesélni- és mutatnivalója is van bőven. A turisták sem kerülik el; nyaralóházak sokasága épült a kies folyó partján. A magyar történelemnek aktív részesei voltak a szigeti települések, élükön Ráckevével. A szerbek kétszáz évnél is korábban érkeztek ide (a XV. század közepén), mint Szentendrére, vagy a budai rácvárosba, a Tabánba. E Budapesttől 50 km-re fekvő városka könnyen megközelíthető. Közúton Csepel irányából, az MO-ás autópályáról, vagy az 51 sz. út felől Kiskunlacházáról. A HÉV nem túl gyors, de megbízható. A Nagy-Duna felőli kapcsolatait, az autópályán kívül, három révátkelőhely is biztosítja (Lórév-Adony; Szigetújfalu-Ercsi; Tököl-Százhalombatta). Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke elnevezésű település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a Xli. században építettek, és amelyet először 1212-ben említ okirat. A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték Kis-Keuének nevezni, majd később Rác-Keoe (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, (Mátyás király uralkodása alatt) fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el. Szultáni birtokként - a század második felében - újra fellendül. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. ütódja, Skaricza Máté, Ráckevét a humanista reformáció kul-Ráckevei látkép a város tornyából (^sssi.sáigsmői. a kiskunsági homok:iaííg no
