Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)
Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig
DABAS Irányítószám: 2370 Körzethívószám: 29 Budapest irányából legkönynyebben az 50-es sz. úton közelíthetjük meg, elsőként Sári városrész érintésével. Érdemes ezen első bejárónál betérni a város főutcájába, amelyen végigautózva szinte egész Dabast megismerhetjük, ellentmondásaival és értékeivel együtt. Dabas város községei a környező falvakhoz hasonlóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Felvidékre, a végváraktól védett országrészekbe menekültek. Visszatelepítésük szakaszosan, vagy egy ütemben az új földbirtokosok szervezésével történt. Gyónra például előbb Halász Péter telepített az 1720-as években református magyar jobbágyokat, majd Zlinszky János földbirtokos evangélikus szlovákokat. Sáriba - viszont 1696-tól Vorster Kristóf tábornok katolikus szlovák úrbéreseket telepített be. A XVIII, század végének fellendülő gazdasági élete művelődésben és külsőségekben is igényessé tette a dabasi és gyóni nemesi családokat. Gyermekeiket itthon és külföldön is taníttatták, akik mindinkább a fővároshoz kötődtek. Ragaszkodtak azonban dabasi birtokaikhoz, szép kúriáikhoz is, így megosztották életüket és munkájukat Dabas és Pest között. Mindezek meghatározták Dabas XIX. századi fejlődését. A reformkorban egyre élénkebbé vált a társadalmi élet, messze túlnőve a megyei kereteken. A település fogékonynak mutatkozott a reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és működött a helyi földbirtokosság adományaiból épült Kaszinó. Rendezvényeiről a korabeli fővárosi lapok is hírt adtak. A Halász család tagjai közül Dabasi Halász Bálint (1775-1858) néhány évig a megyének is alispánja. Hála volt joggyakornok 1815-től az ifjú Katona József, aki ekkor már nagy történelmi drámáján, a Bánk bánon dolgozott. Dabasi Halász Boldizsár (1806- 1888) az első népképviseleti országgyűlés tagja, követte Debrecenbe a kormányt 1848 decemberében. Szerepet vállalt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásában is. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, de az ítéletet később várfogságra enyhítették. Később újra bekapcsolódhatott a politikai életbe, mint az 1848-as szellemiség őrzője, országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Dabasi Halász Géza (1817-1848), mint akadémikus és Pest város főorvosa, országos szinten ismerte és elemezte a korszak egészségügyi viszonyait. Munkássága elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő. A reformeszmék szellemében politizáló helyi társadalom fogadta be két esztendőre a bebörtönzött Kossuth Lajos családját. A támasz nélkül maradt idős Kossuth házaspár leányaival költözött le Pestről 1838 októberében. Az idős Kossuth László itt halt meg, 1839júniusában. Gyónón született és nevelkedett gróf Vay Sándor (Sarolta) (1859- 1918) író, újságíró, irodalmunk egyik különleges személyisége. Külföldi egyetemeket látogatott, majd Budapesten fejezte be felsőfokú tanulmányait. Versei, tárcái, melyeket gyakran D'Artagnan álnév alatt is jegyzett, ismert lapokban jelentek meg. írásainak tíz kötete ma is szórakoztató olvasmány a régi társas életről. Gyón nevezetes szülötte Gyóni (Áchim) Géza (1884-1917) költő, újságíró, akinek édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Gyóni Géza teológusként kezdte tanulmányait Sopronban, de később inkább a közgazdasági pálya felé vonzódott. 1914-ben vonult CS::i>::l.-S>!ia::iTOI. A KISKUlMSAGI MOlVIOKMÁl lO 101