Fili Gabriella et al.: Látnivalók Pest megyében - Vendégváró (Miskolc, 2003)

Csepel-szigettől a Kiskunsági-homokhátig

DABAS Irányítószám: 2370 Körzethívószám: 29 Budapest irányából legköny­­nyebben az 50-es sz. úton köze­líthetjük meg, elsőként Sári városrész érintésével. Érdemes ezen első bejáró­nál betérni a város főutcájába, ame­lyen végigautózva szinte egész Dabast megismerhetjük, ellentmondásaival és értékeivel együtt. Dabas város községei a környező falvakhoz hasonlóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Felvidékre, a végváraktól védett országrészekbe menekültek. Visszatelepítésük szaka­szosan, vagy egy ütemben az új föld­­birtokosok szervezésével történt. Gyónra például előbb Halász Péter telepített az 1720-as években reformá­tus magyar jobbágyokat, majd Zlinszky János földbirtokos evangéli­kus szlovákokat. Sáriba - viszont 1696-tól Vorster Kristóf tábornok kato­likus szlovák úrbéreseket telepített be. A XVIII, század végének fellendülő gazdasági élete művelődésben és kül­sőségekben is igényessé tette a dabasi és gyóni nemesi családokat. Gyerme­keiket itthon és külföldön is taníttat­ták, akik mindinkább a fővároshoz kötődtek. Ragaszkodtak azonban dabasi birtokaikhoz, szép kúriáikhoz is, így megosztották életüket és munkájukat Dabas és Pest között. Mindezek meghatározták Dabas XIX. századi fejlődését. A reformkor­ban egyre élénkebbé vált a társadalmi élet, messze túlnőve a megyei kerete­ken. A település fogékonynak mutat­kozott a reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és működött a helyi földbirtokosság adományaiból épült Kaszinó. Rendezvényeiről a korabeli fővárosi lapok is hírt adtak. A Halász család tagjai közül Dabasi Halász Bálint (1775-1858) né­hány évig a megyének is alispánja. Hála volt joggyakornok 1815-től az ifjú Katona József, aki ekkor már nagy történelmi drámáján, a Bánk bánon dolgozott. Dabasi Halász Boldizsár (1806- 1888) az első népképviseleti ország­­gyűlés tagja, követte Debrecenbe a kormányt 1848 decemberében. Szere­pet vállalt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásában is. A világosi fegyver­­letétel után halálra ítélték, de az ítéletet később várfogságra enyhítették. Később újra bekapcsolódhatott a politi­kai életbe, mint az 1848-as szellemiség őrzője, országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Dabasi Halász Géza (1817-1848), mint akadémikus és Pest város főorvo­sa, országos szinten ismerte és elemez­te a korszak egészségügyi viszonyait. Munkássága elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő. A reformeszmék szellemében politi­záló helyi társadalom fogadta be két esztendőre a bebörtönzött Kossuth Lajos családját. A támasz nélkül maradt idős Kossuth házaspár leánya­ival költözött le Pestről 1838 októberé­ben. Az idős Kossuth László itt halt meg, 1839júniusában. Gyónón született és nevelkedett gróf Vay Sándor (Sarolta) (1859- 1918) író, újságíró, irodalmunk egyik különleges személyisége. Külföldi egyetemeket látogatott, majd Budapes­ten fejezte be felsőfokú tanulmányait. Versei, tárcái, melyeket gyakran D'Artagnan álnév alatt is jegyzett, is­mert lapokban jelentek meg. írásainak tíz kötete ma is szórakoztató olvas­mány a régi társas életről. Gyón nevezetes szülötte Gyóni (Áchim) Géza (1884-1917) költő, új­ságíró, akinek édesapja a helyi evan­gélikus lelkész volt. Gyóni Géza teoló­gusként kezdte tanulmányait Sopron­ban, de később inkább a közgazdasági pálya felé vonzódott. 1914-ben vonult CS::i>::l.-S>!ia::iTOI. A KISKUlMSAGI MOlVIOKMÁl lO 101

Next

/
Thumbnails
Contents