Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Jegyzetek

79. ) Sárkány József 1885. márc. 19-én született falusi tanító gyermekeként Bereg megye Izsnyéte nevű falujában. Munkácson érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát földrajz, történelem, filozófia szakon. 1912-ben került Ceglédre, s 1945-ig tanított a Kossuth Gimnáziumban.

Sok cikket irt a helyi lapokban, több tanulmánya jelent meg Kossuth Lajosról. Legszebb írásait kiadták tanítványai 1929-ben „Nagy idők sodrában” címmel. A ceglédi reformáció negyedszázados évfordulójára „Emlékkönyvet” szerkesztett, ebben többek között megírta a ceglédi ref. egyház történetét.

Kisebb tanulmányai: Kossuth levele fiaihoz. Cegléd 1924. Kossuth Lajos élete és egyénisége. Cegléd 1937. Széchenyi István élete és eszméi. Cegléd 1938. Cegléd az irodalomban. Cegléd 1943.

80. ) Pavetits Manó született Üveghután (Burgenland) 1878-ban. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát és a Nemzeti Zenedét. Rajz-ének-zene szakos tanári diplomát szerzett 1900-ban. 1916-ban helyezték Ceglédre, 1918-ban kinevezték az All. Polgári Fiúiskola igazgatójává. Ő volt igazgatója az Iparos Tanonciskolának is, alapítója és karnagya a Szent Cecília Énekkarnak, egyik szervezője és éveken át igazgatója a Kossuth Múzeumnak.

1938-ban vonult nyugalomba. 1959-ben halt meg Balatonvilágoson.

81. ) Nagy Dezső Budapesten született 1920.jan. 14-én. 1935-től 1941-ig a gépi burkoló iparban dolgozott, 1941-től 1944-ig katona, 1944-45-ben hadifogoly a Szovjetunióban. Hazakerülése után a pesti egyetemen magyar-néprajz szakos muzeológusi diplomát szerzett. 1956-ig a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozott, 1956-től 1961-ig a Ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója. 1961-től 1966-ig a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa, azután a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban dolgozik. Közben 1972-ben doktori címet szerez néprajzból, 1983-ban pedig már kandidátusi dolgozatát védi meg.

Nyomtatásban közzétett műveinek szám meghaladja a háromszázat, ennek mintegy tizede önálló kiadvány, a többi folyóiratokban és újságokban megjelent cikk. Akadémikus, aki 1980 óta a Magyar Nemzeti Múzeum nyugdíjasaként él Budapesten.

82. ) Ikvai Nándor született Petőházán Sopron megyében 1935-ben. Sopronban a Berzsenyi Gimnáziumban érettségizett 1954-ben. A debreceni egyetemen szerzett földrajz-történelem-néprajz szakos diplomát.

Muzeológusi pályáját 1960-ban kezdte Debrecenben a Déry Múzeumban. 1961- ben került Ceglédre, ahol a Kossuth Múzeum igazgatója lett. Nagy érdemei vannak a múzeum fejlesztése terén. Többek között mintegy 1000 kötetet mentett meg a régi városi könyvtár pusztuló anyagából, összegyűjtötte Benedek Péter festményeit.

Nyolcévi kiemelkedő munkásságáért kinevezték a Pest Megyei Múzeumok vezetőjének. Innen 1980-ban a Művelődési Minisztériumba került a Múzeumi Főosztály élére. 1988-ban korai halála vetett véget muzeológusi munkásságának.

83. ) Ceglédi Híradó 1920. szept. 16.

71