Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Művelődési intézményeink

3. ) Egészségügyi nevelés, elsősorban a betegség megelőzése

4. ) Szakemberképzés-élethivatásra felkészítés

5. ) Egyes előadások helyett lehetőleg tanfolyamokat kell rendezni,

6. ) A népkönyvtárakat meg kell tisztítani a fasiszta szellemű könyvektől.

Ennek szellemében jelent meg Oláh István vezércikke a Ceglédi Népszava karácsonyi számában: „Ceglédi székhellyel új népművelési központot szerveztek. A kultuszminisztérium és a vármegye támogatásáról biztosította a ceglédi központot... Cegléd jelentősége most kulturális szempontból igen fontos lesz: Középpestvármegyének iskolánkívüli művelés szempontjából itt lesz a székhelye... Az a haladni vágyó megmozdulás, melynek látói vagyunk, nem nevezhető többé népművelésnek, ez már a nép szabad művelésének a megáradása... Töretlen kell, hogy legyen a bizodalmunk a jövőben. Ez a nép nemcsak rengeteg szenvedéssel, de kimeríthetetlen örökséggel is rendelkezik.”69

Oláh István körzeti felügyelő két munkatársat kapott: Szolnokról érkezett dr. Nánássy Zoltánné tanítónő és Pilisről Palatínus András tanító. 1946-ban már gépírónőt is alkalmaztak Homyák Erzsébet személyében. A szabadművelési munkáról a Nemzeti Bizottság lapjában, a „Ceglédében jelent meg először híradás: az 1945. dec. 16-i számában közli, hogy a Szabadművelési Tanács megtartotta „bemutatkozó rendezvényét” a Ref. Gyülekezeti Házban egy jól sikerült Ady-est keretében.

Oláh István jelentése az 1946. évi „csonka tanév” munkájáról:

Előadások száma: 126

Műsoros délután: 20

Műkedvelő előadás: 10 Egyéb előadás: 20

Tanfolyamok: Anyák Iskolája:

Fonó-szövő: Menyasszonyképző: Szabadegyetem: Demokratikus Nőszöv.:

40 óra 60 óra 40 óra 24 óra 50 óra

60 látogató 80 látogató 100 látogató teltház

100 látogató.70

Az előadások és tanfolyamok mellett sokféle kulturális ünnepség rendezője volt a Szabadművelési Felügyelőség. 1946. június 6-án a Városháza dísztermében megrendezték a ceglédi képzőművészek kiállítását. Közel húsz ceglédi művész állította ki képeit, köztük több máig ismert név: Mayer Péter, Szüle Péter, Krisztik Béla, Oldal Béla, Oroszváry Gyula, Lukácsi János, Okos László, Réthy Lajos. 136 képet láthatott a nagyszámú közönség. A kiállítás „Cegléd a képzőművészetben” címet viselte, rendezője Rossi Károly volt. A tárlat megtekintése valóságos társadalmi megmozdulást eredményezett, senki sem gondolta, hogy Ceglédnek ennyi tehetséges festőművésze van.

Cegléden rendezték meg 1946 augusztusában 80 vidéki tanár „demokratikus tanfolyamát”. Decemberben beindították a Szabad Föld Téli Esték c. előadássorozatot, de indítottak hangversenysorozatot is Szirmay Regináid szervezésében.

Közben a Felügyelőségen személyi változások állottak be: Oláh Istvánt a minisztérium a Megyei Szabadművelődési Felügyelőség vezetésével bízta meg, helyettese először Nánássy Zoltánné lett, s amikor őt is Budapestre helyezték, Albertiből került Ceglédre Hídvégi lajos tanító.71 aki először helyettes vezető, majd 1947. febr. 21-től kezdve a fel57 -