Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Művelődési intézményeink
Katholikus Kör: A magyar népművészet. Mayer Péter gimn. tanár. Kulturház: Népszokások. Piros Kálmán gimn. tanár. Március 20. Újvárosi Olvasó Egylet: A társadalmi osztályok és a nemzet. Szőnyi Sándor gimn. igazgató. Március 21. Uránia Mozi: Miért fásítsunk? Dr. Lux Ervin orvos. Széchenyi Kör: Magyarország természeti szépségei. Kiss Gyula ref. isk. igazgató. Március 23. Katholikus Kör: Az önművelésről. Szabó Dezső rk. tanító.53 Egyetlen téli idény műsorából is megállapítható, hogy a sok szép téma ellenére sem volt ez jól szervezett ismeretközlés. A papok erkölcsi témáról, a tanárok irodalomról, történelemről, az ügyvédek jogi kérdésekről, az orvosok az egészségügyről, tehát ki-ki saját szakterületéről, de az egyes előadások között semmiféle összefüggés nem volt. Észreveszi ezt a helyi sajtó is: „A népművelés ügyét is alapos szabályozáson kell keresztülvezetni. Előadásokat tartani csak úgy ötletszerűen, kapkodva, a legellentétesebb tárgyakról: ma Japánról, holnap Budapestről, ma a csillagokról, holnap az állategészségügyről: teljesen céltalan, ily módon hozott áldozat csakugyan pénzkidobás. Üljön össze tanár, tanító, orvos, közgazdász, mérnök, gazdálkodó, iparos, ezek állítsanak össze akár pár évre vonatkozólag is egy előadási programot, melyben minden tudományág képviselve legyen. És pedig ne egy előadással, hanem mindig tanfolyamszerűén 6-8-10 előadással...Csakis ily módon lehet várni, hogy ezek az előadások elérik céljukat és a népet valóban művelni fogják.54 Az egyes „népművelési időszakokat” rendszerint ünnepséggel fejezték be. A „Pestvármegyei Népművelés” 1932. évi június-júliusi száma részletesen közli az 1932. ceglédi záróünnepséget. Erre a rendezvényre a Kultúrház színpadán került sor valamennyi ceglédi iskola közreműködésével. A külterületi rendezvényre ugyanakkor a zöldhalmi iskola adott otthont „sokszáz tanyai ember örömére.” Itt Sárkány Gyula polgármester mondott köszönetét az összegyűlt tanyai tanítóságnak, „kiknek áldásos lelkes munkája adja az iskolán kívüli népművelés nagy támaszát.” Az 1930-as években a Ceglédi Népművelési Bizottság elnökhelyettese Szőnyi Sándor55 gimnáziumi igazgató volt. Az ő 1932. évi beszámolójelentéséből tudjuk, hogy a helyi bizottság ezekben az években a következő vagyonnal rendelkezett: 11 népkönyvtár, melyek közül 9 tanyai iskolákban, 2 a városszéli kis iskolákban volt elhelyezve; 4 vetítőgép; 7 színpadi felszerelés.56 A Városi Népművelési Bizottság rendkívül gazdag munkatervet készített évente. Tekintsük át példaként az 1933-34. „tanévre” szóló munkatervet: Külterület számára Iskola neve Előadások száma Tanfolyamok órában Körösi út Kappanhalom Kistelek 10 10 10 52 40 60