Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
A sajtó szerepe a közművelődésben
A HELYI MÉDIA SZEREPE AII. VILÁGHÁBORÚ UTÁN ÍROTT SAJTÓ AII. világháborút követő demokratikus átalakulás éveiben nagy szerepet kapott a helyi sajtó. Sorra jelentek meg az egyes pártok lapjai, hogy hirdessék ideológiájukat. Elsőként a Nemzeti Bizottság indított lapot, ez volt a „Czegléd”, melynek első száma 1945. március 4-én látott napvilágot. Kezdetben valamennyi párt közös lapja volt, tele az újjáépítés híreivel. Néhány év múlva azonban az új hatalom szócsövévé vált, s csak a kommunista párt eszméit hirdette. 1945-től 1948-ig élt a szociáldemokraták lapja, a Ceglédi Népszava, ugyanennyi ideig a Ceglédi Kisgazda, és 1946-47-ben létezett a Nemzeti Parasztpárt lapja, a Cegléd Népe. A Magyar Szocialista Munkáspárt egyeduralomra jutása után a városnak évekig nem volt saját lapja. 1957-től kezdve jelent meg a Ceglédi Hírlap, de csak mint a Pest Megyei hírlap helyi mutációja. Ennek a kisterjedelmű lapnak felelős szerkesztője Tamasi Tamás volt, főhivatású munkatársa Eszes Katalin. A külső munkatársak közül ki kell emelnünk Rossi Károlyt, az ő jóízű írásai nagymértékben fokozták a lap népszerűségét. Az újság fotóriportere Apáti-Tóth Sándor volt. 1988 és 1992 között a lapot Varga Sándor, majd Fehér Ferenc szerkesztette. 1989 márciusában ismét önálló helyi lap indult: a Ceglédi Hírmondó. Kiadója a Városi Önkormányzat. Ez a lap kezdetben beszámolt a város eseményeiről is, de fokozatosan elvesztette „hírmondó” jellegét, manapság a város vezetőségének rendeletéit közli, tájékoztat a gyakran változó törvényekről. Mint ilyen nélkülözhetetlen még az elektromos média korszakában is. Igazi helyi lapunk csak 1993 júliusában indult Ceglédi Hírek néven. Szerkesztő Kóbor Ervin. A lap kezdetben kéthetente jelent meg, 1995 óta már hetilap, érdekes új néven: neve ettől kezdve Ceglédi Kék Újság. Ekkor már dr. Kohói Adám a szerkesztője, főszerkesztőként ma is ő vezeti. A lap rovatai egyre gazdagodnak: rövid híreket közöl a nagyvilágból, színes beszámolókat a város eseményeiről. Gyakran megszólaltat nevezetesebb közéleti embereket. Riportokat hoz a művelődési intézmények, a különböző civil szervezetek életéről, helyet kap az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem és a sportélet. Gyakran közli ceglédi írástudók verseit, prózai írásait, ápolja helyi irodalmat. Nagyon nagy helyet foglalnak el a hirdetések, de erre rákényszerül a kiadó, mert bár az Önkormányzat is támogatja a lapot, a működés a reklámbevétel nélkül ma sem biztosítható. Az írások közül leggyakoribbak a közművelődési témák. Az iparban és mezőgazdaságban dolgozó szakemberek ugyanis ritkán fognak tollat a kezükbe, közreműködésük nélkül a lap mindig is humán jellegű marad. A lap kiadója a Sajtó BT. A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Kürti György, a Kossuth Gimnázium igazgatója, Reznák Erzsébet a Kossuth Múzeum történésze és Tűri László, az Önkormányzat Művelődési és Sport Osztályának vezetője. Fotós és képszerkesztő: Kisfaludi István. 38
