Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
A Városi Zenekar állandó szervezési gondokkal küszködött: amikor egy-egy zeneiskolai tanuló befejezte tanulmányait, eltávozott és helyükre nemegyszer a szomszédos Szolnokról vagy Kecskemétről kellett kisegítő zenészt kölcsönözni. Ennek a gondnak a megszüntetésére született meg az elhatározás, hogy olyan kis létszámú zenekart kell alapítani, mely csak a Zeneiskola tanáraiból áll, akik könnyen mozgósíthatók és képesek rendszeres gyakorlásra. így született meg 1997. április 24-én az öt zeneiskolai tanárból álló Melody Quintett, mely ebben a létszámban is teljes értékű, többszólamú zenét tud szolgáltatni. A zenekar összetétele: első hegedűs Dávid Sándor, másodhegedűs Andrásik Attiláné, zongorista Hacheleva Ludmilla, csellós Balogh Zsuzsanna, nagybőgős Kóté András. Bemutatkozásuk óta egyre népszerűbbé válik ez a kis együttes: alig van városi ünnepség nélkülük, nagymértékben emelik ünnepélyeink hangulatát. Dél-Pest megye egyetlen ilyen jellegű zenei együttese. ZENEISKOLÁNK A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN A mai ceglédi iskolák már régen túlléptek az egykori önképzőköri tevékenységen. Évente rendeznek kulturális napot, az itt bemutatott színvonalas műsorok nemcsak a diákságnak, hanem a nagyközönségnek is igazi élményt nyújtanak. Merik vállalni komoly színielőadások megrendezését, a Kossuth Gimnázium pl. bemutatta az „István, a király” c. rockoperát - és mekkora sikerrel! Meghatározó mértékben azonban - sajátos jellegénél fogva - az Erkel Ferenc Zeneiskola fejt ki közművelődési tevékenységet. Városunkban a századforduló és a Horthy-korszak sikertelen próbálkozásai után Bácskai József szervezte meg újra a zenei életet. 1949-ben 62 növendékkel indított először tanfolyamot, de az érdeklődés annyira nőtt, hogy 1951-ben megnyithatta a város első zeneiskoláját a Petőfi utca sarkán fekvő öreg épületben. A növendékek és tanárok száma évről évre növekedett, az épület hamarosan szűknek bizonyult. Megindult a harc új, minden szempontból megfelelő épület építéséért. Ezt a küzdelmet Béres Károly vitte diadalra, aki 1962 óta vezeti az intézetet. Az ő fáradozása révén született meg az Erkel Ferenc Zeneiskola mai épülete, melyet 1969 májusában avattak fel. Ez az iskola évente a ceglédi fiatalok százait tanítja meg valamelyik hangszeren játszani, a zenét szeretni. De a szorosan vett tanításon túl rendkívül élénk közművelődési tevékenységet is végez. Ez a tevékenység sokrétű: rendszeresen rendez hangversenyeket és hangversenysorozatokat, szakmai tanácskozásokat tart és szinte állandó szereplője a városi ünnepeknek és a különböző egyletek alkalmi ünnepségeinek. Tanárok és diákok egyaránt részt vesznek minden olyan munkában, mely a város ének-zene kultúráját segíti. Segítséget nyújtanak iskoláknak, vállalatoknak kulturális bemutatóik rendezésében, vállalják a különböző énekkarok zongorakíséretét, kölcsönöznek kottákat, hanglemezeket. A Zeneiskola működteti a Kardos Pál Pedagógus Énekkart, a Melody Quintettet, a Fuvola- a Gitár- és az Ütő-együttest. Kétségtelen, hogy az iskolán kívüli művelődésnek ma az Erkel Ferenc Zeneiskola egyik nélkülözhetetlen bázisa, szerepe a város kulturális életében meghatározó jellegű. 32
