Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
AII. világháború itt is közbeszólt, de 1945-ben az egykori lelkes tagok a Vasutas Szakszervezet segítségével hamar újjászervezték. 1950-ben a csak férfiakból álló dalárdát Vörös Pál ügyvezető elnök átszervezte vegyes karrá, s ma már a nők száma jóval meghaladja a férfiakét. Több sikeres szereplés után 1962-ben díszhangversenyt rendeztek, melyen Simándi József és Tóth Lajos operaénekesek vendégszerepeitek. 1964-ben, Cegléd város 600 éves jubileuma alkalmával a lengyel „Héjnál” kórust látták vendégül. Velük tartós baráti kapcsolatot építettek ki, a ceglédi vasutasok már több ízben fölléptek a testvér lengyeleknél. Az énekkar egyik legkitűnőbb karnagya, Benczédy Mihály 1970-ben nyugalomba vonult. Tőle Kiss István, a nagykőrösi kultúrház igazgatója vette át a karmesteri pálcát. Irányításával ismét szép sikereket ért el a kórus. A Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör hagyományos ünnepségén, a turini út évfordulóján mindig ők adják elő a Kossuth-dalokat. Sajnos, a természetes elöregedés nem kíméli ezt a nagy múltra visszatekintő énekkart, a fiatalítási törekvések pedig egyelőre eredménytelenek. Kiss István 1997-ben bekövetkezett elhalálozása óta Solymosi Sebestyén, az Erkel Ferenc Zeneiskola tanára vezeti az énekkart. AVasutas Művelődési Ház keretében 1992-ben 15 fővel megalakult a Vasutas Népdalkor és Citera Együttes Molnár Lajosné vezetésével. Már sikeresen vettek részt több népzenei találkozón. Talán a Dalkart is ebbe az irányba kellene átszervezni. Nevezetes énekkara volt a két világháború közti időben a Szent Cecília Ének- és Zeneegyesületnek. 1924-ben szervezte meg a már említett Pavetits Manó polgári iskola igazgató, Szilágyi Imre rk. plébános és Bolyos István polgári iskolai tanár. Elnöke: dr. Hunyadi Ferenc ügyvéd. Elsősorban egyházi ünnepeken szerepeltek, de adtak világi hangversenyeket is. Pavetits Manót a karmesteri tisztségben az 1930-as években Benczédy Mihály rk. kántor váltotta fel. AII. világháború után sokáig szóba sem jöhetett egyházi énekkar szervezése. De ahogy a politikai nyomás csökkent, 1984-ben Kárpáti Zoltán rk. kántor vezetésével ez az énekkar is újra elkezdte működését. Céljuk a templomi áhítatot szolgálni az egyházi év legfontosabb ünnepein. Zenei anyaguk a gregorián énekektől a kortárs szerzőkig terjed. Előadott darabjaik mindig alkalmazkodnak a liturgia szelleméhez. Komoly oratóriumi művekből is adtak már elő, megszólaltatva Bach, Handel és Liszt csodálatos dallamait. 1939-ben alapította meg Arany László ref. lelkész a Sztárai Mihály Énekkart. Névadójuk a XVI. században élt népszerű reformátor, akinek zsoltárfordításai máig is irodalmunk kincsei közé számítanak. Az énekkar a Ref. Elemi Iskola nevelőtestületéből és az egyházközség híveiből állt össze. Első nyilvános fellépésükre 1939-ben, az újvárosi templom avatásán került sor. A vegyes kórus műsoraiban mindig csak egyházi énekek szerepeltek, ez az énekkar csak egyházi ünnepeken lépett fel, de működésük alatt több mint száz gyülekezetbe vitték el névadójuk lelkületét. Megfordultak erdélyi és délvidéki református közösségekben is. Vezetőjük kezdettől fogva mindmáig az alapító lelkész, Arany László. Az 1948-as államosítás után megszakadt az élő kapcsolat az egykori ref. iskolával, a pedagógusok nem vehettek részt az énekkar munkájában. Megszűnt a bázis, de nem halt el az éneklés vágya. A rendszerváltás után újjáéledt munkássága, ma már mind a három ref. gyülekezet közös énekkara. Otthonuk ismét a Ref. Általános Iskola, ott van a kottatáruk és 28
