Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége

dig kiváló képzettségű előadókat hívnak meg. Az egyre népszerűbbé váló előadások látogatóinak száma 60 és 100 között váltakozik.

CEGLÉD ÉS VIDÉKE UNGHVÁRY LÁSZLÓ BORREND

Több hónapos előkészítő munka után 1997 májusában alakult meg Cegléden a Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrend. Arról az Unghváry Lászlóról (1856-1919) nevezték el egyesületüket, aki a ceglédi gyümölcs és bor termesztésének meghatározó alakja. Munkásságuk Cegléden kívül kiterjed a vonzáskörletre is: a tagok között ott vannak a csemőiek, berceliek és nyársapátiak is.

Az egylet vezérkara: elnök Banai Benő, titkár Baldaváry László, gazdasági vezető dr. Juhász István. A felügyelőbizottság: elnöke Juhász József, tagjai: Tószegi Miklós és Tóth László. A Borrend nagytanácsa: nagymester Simon Ernő, kancellár Arany Béla, ceremóniamester Füle Dénes, főpohárnok Kökény Benő, nagykövetek Marosi Mihály, Bozóki János és Megyery József.

A letűnt idők patinás cimeit viselik tehát a tisztségviselők, avatási szertartásuk is régi hagyományokat őriz, de ezek a díszes ceremóniák nem üres formaságok, hanem komoly erkölcsi célzatuk van: a Borrend „lovagjai” ugyanis messze elhatárolják magukat az alkoholizmustól.

Simon Ernő, a Borrend nagymestere így fogalmazta meg célkitűzéseiket: „Céljaink között szerepel, hogy Cegléden és környékén a szőlősgazdákat, bortermelőket a régi hagyományok újraélesztésével segítsük. Boraikat a hazai és külföldi szakmai összejöveteleken és piacokon megismertessük, azoknak hírnevet szerezzünk, a borfogyasztás kedvező élettani hatásával és a kulturált borfogyasztási szokásokkal megismertessük az embereket.”28

Ez a társaság tehát nem borivó cimborák gyülekezete, hanem egy kedves, hagyományőrző közösség.

26