Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)

Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége

Ebben a kis múzeumban ma a következő sporttörténeti gyűjtemény található: 1800 db sportszakkönyv, 7800 db fotó, 3260 érem és jelvény, 380 db plakett, 180 db trófea és 200 db egyéb sportemlék, főleg zászlók. A gyűjteménynek talán legértékesebb része a 7 folyómétert kitevő levéltári anyag 21 címszó alá csoportosítva (közgyűlési jegyzőkönyvek, versenynaptárak, versenykiírások, edzői munkatervek, plakátok, egyesületi és magánlevelezés stb.). A levéltár segítségével már tucatnyi testnevelői és edzői szakdolgozat, több középiskolás pályamű született.

A Sportmúzeum épületét a Városi Önkormányzat tartja fenn, de a működési költségeket maga a Bizottság teremti elő. Erre a célra hozta létre a Sporttörténeti Alapítványt, melynek segítségével nagyszabású kiállításokat, vetélkedőket, városi, megyei és országos szintű szakmai tanácskozásokat rendez. A fiatal ceglédi tehetségek támogatására megalapította a Paulovits vándordíját, melyet évente a legeredményesebb ifjúsági sportoló nyer el. 1984-ben, a ceglédi sport 100 esztendős jubileumán emléktáblát helyezett el a Kámáni erdőben, a ceglédiek „olimpiai szent ligetében”, 1996-ban pedig emléktáblával örökítette meg a Sportmúzeum falán Gubody Ferencnek és Paulovits Károlynak, első sportegyletünk alapitóinak érdemeit.

Ebben a múzeumban ma már bárki áttekintheti a ceglédi sport első évszázadának történetét. Egyedülálló szakgyűjtemény a városban, melynek óriási eszmei értéke van: megmenti múltunk egy sajátos területét a feledéstől, és nevelő példát nyújt a ceglédi fiataloknak.

A Sporttörténeti Bizottság példája jól igazolja Eötvös József megállapítását, mely szerint az állam, ezen belül az önkormányzat, csak támogatni tudja a közművelődést, de azt megteremteni csak maga a társadalom tudja önként vállalt munkával. Az eredmény országosan ismert: a Magyar Olimpiai Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat Sporttörténeti Szakosztálya, a Magyar Sportmúzeum példaként emeli ki a Ceglédi Sporttörténeti Bizottság munkásságát.

Ez a bizottság az egyetlen társadalmi szervezet Cegléden, mely támogatja a helytörténeti kutatást. Egymás után adja ki Kürti Béla munkáit, melyek közül az 1984-ben megjelent „Fejezetek a ceglédi sport múltjából” c. sporthelytörténeti könyv 1986-ban elnyerte a legmagasabb sportirodalmi díjat, az „Ezüst Gerely” díjat.

A bizottság 2000. évi milleniumi munkatervéből kiemelkedő a vidéki sporttörténészek első országos találkozójának megrendezése és emléktábla-állítás a Városi Sportcsarnok falán a ceglédi olimpikonok tiszteletére.

A Bizottságban dolgozó idős sportemberek a múlt értékeinek megmentésén fáradoznak.

MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE (MTESZ)

A MTESZ 1948-ban alakult az 1867-ben létrehozott Magyar Mérnök és Építész Egylet jogutódjaként. Ma 42 egyesület tartozik a szövetségbe, melyben mérnökök, közgazdászok, kutatók, gazdasági és agrárszakemberek találhatók.

22