Kürti Béla: Iskolán kívüli művelődés Cegléden (1867-től napjainkig) (Cegléd, 2000)
Társadalmi egyesületeink közművelődési tevékenysége
CEGLÉDI BÉLYEGGYŰJTŐK KÖRE A Magyar Bélyeggyűjtők Szövetsége tagjaként 1951-ben alakult meg a Ceglédi Járási Bélyeggyűjtők Köre. Elinduláskor a tagok száma 25 fő körül mozgott. Összejöveteleiket kezdetben magánházaknál tartották, néhány év múlva befogadta őket klubjai közé a Művelődési Központ. Ettől kezdve havonta kétszer rendeznek összejövetelt. A Kör célja a fiatalok és felnőttek bélyeggyűjtési kedvtelésének összefogása, a szakmai ismeretek bővítése. Amikor az 1960-as évek közepén megjelentek a bélyegeken híres festőink képei, az érdeklődés hirtelen megnőtt. 1968-ban már 213 felnőtt és 180 ifjúsági tagja volt ennek a közösségnek. Ezekben az években a legjelentősebb szervező munkát Győré Sándor, a Művelődési Osztály vezetője végezte, aki előadások és vetélkedők szervezésével megsokszorozta a tagság létszámát. Mellette rendkívül hasznos munkát végzett Kallós Elek szobrászművész, aki hatékonyan közreműködött két „Cegléd” bélyeg és több alkalmi bélyegző megtervezésében. A Bélyeggyűjtő Kör számos kiállításon vett részt és maga is rendezett kiállításokat főleg jeles évfordulók alkalmával. Ilyen volt a „25 éve szabad Cegléd”, „30 éves a Bélyeggyűjtő Kör”, „A honfoglalás 1000. évfordulójára” c. kiállítás. Az utóbbi években az anyagi nehézségek miatt nagy a lemorzsolódás, a tagok száma ma már mindössze 40 fő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városban ma már csak ennyien hódolnak ennek a nemes szenvedélynek, csak ma már a postán könnyen hozzá lehet jutni bármelyik újdonsághoz, nem kell ezért egyleti tagnak lenni. A Bélyeggyűjtők Körében legtöbb munkát végeztek eddig: Füle László, Jósvay Dénesné, Kallós Elek, Kiskun Géza, Kocsis István, Pongrácz Pál, dr. Rajkai Sándor, Simonyi Gyula és Tószegi Miklós. Jelenleg Farkas Pál titkára a körnek, mely kettős arculatú közösség: egyik klubja a Művelődési Központnak, de ugyanakkor az Országos Szövetség tagjaként önálló szervezeti életet él. TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT (TIT) Az 1841-ben alakult Természettudományi Társulat utódaként 1953-ban alakult meg hazánkban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, mely mai rövidebb nevét - Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - 1958-ban vette föl. A TIT olyan értelmiségi civil szervezet, mely a tudományok népszerűsítését tűzte zászlajára. Szervezi a legkülönfélébb témájú előadásokat, tanfolyamokat, de rendelkezik folyóiratokkal is, melyek közül legismertebb az Élet és Tudomány. Az ő tulajdonukban van a Gondolat Könyvkiadó. A TIT országos elnökségében számos akadémikus, tudományos doktor, kandidátus találhatójelezve az ismeretterjesztés fontosságát. Még a rádió és televízió korszakában sem nélkülözhetőek ugyanis a hagyományos, élőszóval történő előadások, mert előadó és hallgató közvetlenül csak így találkozhat. Az élő TIT-előadásokat még ma is évente több millió ember hallgatja meg. 17 -
