Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
Sportéletünk a II. világháború után
SPORTÉLETÜNK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN ként legfőbb törekvése a sportág kiszélesítése: megyei, NB III és NB II. osztályban is indít csapatokat a magyar bajnokság élvonalában szereplő NB l-es csapat mellett, hogy minél több fiatal jusson játéklehetőséghez. 2006 óta tagja a Ceglédi Sporttörténeti Bizottság vezetőségének, Érdemei elismeréséül 2006-ban „Cegléd Város Sportjáért Díj" kitüntetésben részesült. 1952-ben a szakszervezeti országos bajnokságokon szép eredményeket értek el a ceglédi sportolók. Megnyerték a bajnokságot a Ceglédi Építők SE tekézői csapatban, egyénileg pedig a csapat egyik alapítója, Bujdosó Mihály lett szakszervezeti országos bajnok. Ugyanilyen sikeresen mutatkoztak be a C. Építők SE tornászai: férfi és női csapatuk egyaránt országos bajnok lett a Bp. Építők, a Békéscsabai Építők, a Balatoni Építők és a Székesfehérvári Építők csapata előtt. A Vasutas Szakszervezet országos teke bajnokságát pedig Pákozdi Sándor, a CVSE tekézője nyerte. 1952-ben a Cegléden nagyon népszerű városi tekebajnokságot a Mélyfúró Vállalat csapata nyerte meg. Ezen a sikeren felbuzdulva önálló egyesületet hoztak létre Ceglédi Bányász néven. Néhány évig az NB ll-ben játszottak, mint a helyi városi bajnokságból kinőtt pedagógus csapat is. 1952-ben Ferenczi Ferenc, a CVSE atlétája a 10 km-es gyaloglásban magyar ifjúsági bajnok lett. 1952-ben Pákozdi Sándor, ceglédi ökölvívó az Egri Honvéd versenyzőjeként Papp László mögött második helyen végzett a felnőtt országos bajnokságon. 1952. június 15-én Kovács Ferenc, a Ceglédi Építők SE tornásza megnyerte a felnőtt II. o. magyar bajnokságot és behívták a válogatott keretbe. A tatai edzőtáborban annyira megsérült, hogy a szertornát nem tudta tovább folytatni. Vezetésével a ceglédi tornászok ekkor vezették be az ún. „gúlatornát", melyben sorra nyerték az 1950-es években a magyar bajnokságokat minden kategóriában (férfi, női és vegyes). 1952. október 20-án rendezte meg az Építők SE tornaszakosztálya első „Olimpiai Estjét", melyen vendégszereplő volt a helsinki olimpia több sikeres olimpikonja. Az érdeklődés akkora volt, hogy a közönség betörte az ajtót, mert már nem jutottak jegyhez. A rend-63
