Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
Sportéletünk a II. világháború után
SPORTÉLETÜNK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Sportéletünk a II. világháború után 1944-ben a front átvonult Cegléden, nyomában a pusztulás. A bombázás következtében eltűnt a teniszkombinát, a lőtér és súlyosan megrongálódott a labdarúgó pálya. Lelkes sportvezetőink azonban azonnal hozzáláttak az újjáépítéshez, élükön kisiparosainkkal, akik 1945-ben új labdarúgó pályát építettek a gerjei városrészen. 1951-től kezdve a sport komoly állami támogatást kapott: megalakult az OTSB (Országos Testnevelési és Sport Bizottság), melynek helyi szervei folyamatosan szervezték és irányították a város sportéletét. Iskoláink mind tornatermekkel épültek, az iskolai udvarok fokozatosan mind „sportudvarokká" változtak. Az egykori zsinagógát sportcsarnokká alakították át, végül 1983-ban megépült a Városi Sportcsarnok, mely már nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas. Az egykori mezőgazdaságból élő városban megjelentek az első ipari vállalatok. Legjelentősebbek voltak a KÖZGÉP, az ÉVIG, a Talajjavító, a TSZ-ek. A KÖZGÉP a hagyományos teke mellett két új sportágat honosított meg Cegléden: a tornát és a kézilabdát. A torna szakosztály nevelte ki Cegléd egyetlen női olimpikonját, a KÖZGÉP kézilabdázói pedig a kézilabdát a város legnépszerűbb sportágává fejlesztették. A Horthy-korszak reprezentatív sportegylete, a MOVE, a háború végére nyomtalanul eltűnt, szerepét az 1935-ben alakult Vasutas Sport Egyesület töltötte be. A CVSE most már nem csupán a vasutas dolgozóknak, hanem a város egész ifjúságának biztosította a sportolási lehetőséget. Minden olyan szakosztályt megszervezett, amelyre igény és lehetőség volt. A szakosztályokban szakképzett edzők ifjúsági és felnőtt magyar bajnokokat neveltek. Az 1950-es évek közepén Pest megye megalkotta az ún. „Sportcentrum" tervet, melynek következtében Cegléd a megye déli részének sportbázisává vált. A CVSE-ben megindult a szervezett utánpótlás nevelés, melybe bevonták a szomszédos községek szakosztályait is. A tervszerű nevelőmunka nyomán serdülő és ifjúsági magyar bajnok atléták és birkózók kerültek ki innen. Minőségi sporteredményeink azonban a háború előtt is voltak. Egy város testnevelési és sportkultúrájának fejlettségét azonban elsősorban az jellemzi, az összlakosságból hányán foglalkoznak önként és rendszeresen testneveléssel, hányán hódolnak valamelyik sportágnak. Cegléden örvendetes számban kapcsolódtak be a lakosok a legkülönbözőbb tömegsport mozgalmakba az MHK (Munkára Harcra Kész) mozgalomtól az Úttörő Olimpiákon át az Országos Sport Napokig (OSN). Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás után azonban sorra szűntek meg az anyagi támogatást nyújtó ipari vállalatok Cegléden (KÖZGÉP, ÉVIG, Talajjavítók, stb.) és ijesztően megcsappant az állami támogatás. Sportvezetőink ma már „szponzorok" után járnak, de hiába jelenik meg egyre több reklámhirdetés a sportolók mezén, egyesületeink állandó harcot vívnak a fennmaradásért. A pénz átvette az uralmat a sportéletben is. 51