Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
Ceglédi sporttörténeti kronológia
CEGLÉDI SPORTTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA 1925. július 3-án 7 925. július 26-án 1925. augusztus 29-én 7 925. szeptember 6-án jelent meg a MOVE SE saját sportlapjának első száma. A „Czeglédi Élet" főszerkesztője Raffay Géza ügyvéd, a MOVE elnöke volt. A rövid életű második ceglédi sportlapnak utolsó száma 1926. december 10-én jelent meg. Működése alatt részletesen beszámolt a helyi sporteseményekről. A Kossuth Múzeum megőrizte néhány példányát. Budapesten született Ehrlich Rezső asztaliteniszező. AII. világháború után a ceglédi asztalitenisz sport egyik újjászervezője, éveken át a legjobb játékosa. Szegedre hívták be katonai szolgálatra, itt fejlődött I. o. játékossá, innen került be a válogatott keretbe.1960-tól ismét a CVSE játékosa. Elhunyt Budapesten 1980-ban. Horthy Miklós kormányzó Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a MOVE országos elnökének jelenlétében avatta fel a Malomtó szélén a város első sporttelepét. A gazdag műsorból, melyet 4000 ember tekintett meg, kiemelkedett 22 MOVE egyesület 350 atlétájának versenye és a ceglédi kisgazda lovasok bemutatója. (Ebből az alkalmi bandériumból született meg a Ceglédi Kisgazda Lovas Egyesület az ünnepi bemutató sikerének hatására.) A Czeglédi Élet így méltatta a nagy eseményt: „A mocsaras, posványos malomtószélből használható, virágzó sporttelepet létesítettünk, s a sportolni vágyó fiatalságot az utca porából felemeltük a testnevelés templomába." Ugyanezen a napon rendezték meg Cegléden az első sportkiállítást a Városháza dísztermében. alakult meg a Ceglédi Kisgazda Lovas Egyesület Rudnyánszky Ferenc huszárszázados vezetésével. Első belépő tagjai: Bíró Ferenc, Nagygyőr József és Varga Ferenc. Sporttörténelmi nevezetességű esemény ez: a parasztfiatalság ekkor kapcsolódott be a ceglédi sportéletbe. Komoly felkészülés után néhány év múlva már olyan bemutatókat tartottak, hogy pl. egy budapesti szereplés alkalmával a nézők nem akarták elhinni, hogy ezek egyszerű parasztlegények, úgy gondolták, hogy ezek civilbe öltöztetett huszárok. Számos versenyt nyertek, bemutatóikon ezrek gyönyörködtek. Különösen híresek voltak „távlovaglásaik". Lóháton járták be az országot, ipari és mezőgazdasági üzemeket tanulmányoztak, és a hosszú lovaglásokon jól megedződtek. Az 1930-as években már több külföldi is csatlakozott az országjáró ceglédi „lovas leventékhez". Amikor Rudnyánszky Ferencet a Magyar Lovas Szövetség főtitkárává választották és Budapestre költözött, a ceglédi 32
