Kürti Béla: Ceglédi sporttörténeti kronológia (Cegléd, 2009)
Ceglédi sporttörténeti kronológia
CEGLÉD SPORTJA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Cegléd sportja a két világháború között Az 1902-ben alapított Czeglédi Sport Egyesület az I. világháború évei alatt teljesen elhalt: vezetői és sportolói a fronton véreztek. 1920 után mindent előröl kellett kezdeni. Az újraindulást elsősorban a labdarúgásnak köszönhetjük. Ez a játék annyira népszerűvé vált városunkban, hogy a KÖLASZ (Középmagyar Labdarúgó Alszövetség) bajnokságban az 1920-as évek közepén egyszerre öt ceglédi csapat is szerepelt. A sport eljutott a társadalom minden rétegéhez. Az értelmiségiek most is elsősorban az „úri" sportágaknak hódoltak: teniszeztek, korcsolyáztak, uszodába jártak, de a széles néptömegek atletizáltak, birkóztak és futballoztak. A korszak reprezentatív sportegylete a MOVE SE (Magyar Országos Véderő Egylet). Tucatnyi szakosztályt működtetett lelkes sportvezetők irányításával: asztaliteniszezői, atlétái, birkózói már országos bajnokságokat nyertek, labdarúgói a KÖLASZ I. o. bajnokságot megnyerve már az NB lll-ban játszottak. A két világháború között épültek meg első szabályos sportlétesítményeink: 1925-ben a Malomtó széli sporttelep, egy év múlva a lőtér, 1933-ban a teniszkombinát (nyolc gyakorló pálya és két földtribünnel övezett versenypálya), ugyanebben az évben az 50 m-es versenyuszoda, 1936-ban pedig az 1000 személyes lelátó a labdarúgó pályán. Néhány sportágban megjelentek az első szakképzett edzők, elsőként 1935-ben a birkózóknál és az úszóknál (Száraz György, Várnai László). A szakosztályok száma egyre nőtt s a lovaglás révén a paraszt fiatalság is bekapcsolódott végre a sportmozgalomba. A két világháború közötti évtizedekben Cegléden már valódi „sportélet" alakult ki. 1920. február4-én született Budapesten Garay Sándor válogatott atléta. 1930 és 1935 között Cegléden végezte a gimnázium I - IV. osztályát. Ekkor a fővárosba költözött a család. Ott kezdett atletizálni. Többszörös magyar bajnokká, válogatott versenyzővé fejlődött. 1949-ben főiskolai világbajnokságot nyert, mint a Testnevelési Főiskola hallgatója. Részt vett 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki olimpián, de egyik számban sem ért el eredményt. Később a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki tisztét is betöltötte. A versenyzést befejezve testnevelő tanárként dolgozott a fővárosban. 2006-ban hunyt el Budapesten. 1920. február4-én született Cegléden Beck Mihály úszó, vízilabdázó. 1933-ban a versenyuszoda felavatásakor ő nyerte meg az 50 m-es fiú mellúszást. 1936-ig a MOVE SE versenyzője, MOVE országos bajnok. 1936-ban megszervezte a CVSE úszószakosztályát. A II világháború után a vízilabda csapatban töltött be külön-25
