Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Jegyzetek
"sztori" érdekel. Kezükben a szegény ceglédi jegyző halálából izgalmas krimi lett. 20. Dely Kálmán Cegléden született 1857-ben. Apja Dely Kálmán ref. tanító. Elemi iskoláit idehaza végezte. Csurgón szerzett tanítói oklevelet. 1877-től apja mellett tanított mint segédtanító. Ekkor hívták meg a Polgári iskolába óraadó testnevelőnek. Itt tanította a testnevelést 1880-ig, megbetegedéséig. Meghalt 1894. ápr. 16-án. /S. Szabó József: A ceglédi ref. iskola története 1545-1936. Cegléd 1936./ 21. Czegléd 1879. aug. 3. 22. Kun László lektor kiegészítése. 23. Polgári Iskolai Közlöny 1898. nov. sz. 24. Nemzeti Nőnevelés 1895. febr. sz. 25. Uo. 26. Paulovits íároly olvasmány naplója. Ceglédi Sporttörténeti Gyűjtemény 17/K. sz. 27. A Kolofont féle Cegléd Monográfia szerint az 1820-as években épült. Addig a szerencsétlen ceglédi jobbágyoknak a Duna menti Taksonyba kellett elszállítaniok a dézsma gabonát. Nyíry Béla építész, egykori városgazda szerint, ezt az épületet még a Klarissza apácák létesítették a XVII. században. Ezt látszanak bizonyítani azok a gótikus faragású kövek, melyeket a Vigadó építésekor találták. Az egykori magtárat ui. nem bontották le teljesen, hanem az alapot és a pince nagy részét meghagyták és ráépítették az új épületet. 28. Hídvégi Lajos: A szülőváros. Tömörkény Emlékkönyv. Szeged. 1966. 27. old. 29. Czegléd 1885. dec. 13. 30. Kárpáthy Aurél: A vándor visszanéz c. novella 31. Bezzegh Pál főmérnök 1890-től 1924-ig volt a város szolgálatában. Az ő munkásságának idejére esik a város modernizálása. Gubody Ferenc polgármesternek nemcsak kiváló munkatársa, hanem személyes jóbarátja is, aki éppen olyan szilárd meggyőződéssel harcolt a maradiság ellen, mint polgármester barátja. Kevesen tudják, hogy a Gubody kertet sokan "Bezzegh- 7b -
