Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

"Alapállás"

57

"ALAPĂLLAS"

A Ceglédi Kossuth Gimnázium három nagy testnevelő egyéniségéről emlékeztem meg első sporttörténeti munkámban: Molnár Istvánról, a füleslabda játék meghonosítójáról. Dobó Zoltánról, a ceglédi atlétika megteremtőjéről és Újvári Ferencről, aki annyira belopta magát a diákok szivébe, hogy őt nem tanár űrként emlegették, hanem becézve "Alapállás"-nak és "Szutyi bácsi"-nak.

Eszteriţumban született 1896-ban. Szülővárosában tanítóképzőt végzett, majd testrevelői oklevelet szerzett az egykori Budapesti Tornatanítóképző Intézetben. 1920-tól 1924-ig Szentgotthárdon tanított, onnan került 1924-ben Ceglédre, a nyugalomba vonuló Dobó Zoltán helyére. 1962-ig, 66 éves koráig fáradhatatlanul dolgozott a ceglédi gimnazisták érdekében. Egy 1950. évi szakfelügyelői látogatás jegyzőkönyvében ez olvasható róla:

"Korát meghazudtoló lendülettel végzi munkáját. Különösen atlé-72tikában és labdajátékban mutatnak a tanulók szép előmenetelt".

Rendkívül mozgalmas sportéletet teremtett az iskolában. Ő szervezte meg a gimnázium labdarúgó életét. Maga is neves játékos volt fiatal korában, tisztán látta, hogy a füleslabda felett eljárt az idő. Nagyon sok labdarúgó mérkőzést játszottak tanítványai a szomszédos városok középiskoláival, a helyi sportegyesületek ifjúsági csapataival és az alsósok a polgári fiúiskola csapatával. Tanítványai közül számos neves labdarúgó került ki, köztük olyan nagy nevek, mint az előző fejezetben bemutatott Zsengellér Gyula, vagy pl. Jakab László, a Ferencváros csatára, vagy olyan NB I-es játékosok, mint Halász Mihály, Kökény István, Oláh József stb.

Újvári Ferenc sokoldalúan foglalkoztatta tanítványait, sok sportággal foglalkozott. Tanítványai közül országos középiskolás bajnokságot nyert Nyíri Ferenc 1926-ban 800 m síkfutásban, Szondy István 1941-ben mellúszásban, Halász Mihály 1948-ban atlétikai öttusában. De az ő neveltjének számíthatjuk az Európa