Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Dán tornászok Cegléden

47

meg ezt az elszámolást, melyből kiderült, hogy csaknem mindenütt ráfizettek a rendezvényre, jóllehet az útiköltséget maguk a dánok fedezték.

"A világhírű dán csapat önzetlen lelkesedéssel bemutatott színpompás gyakorlatsorozata Cegléden is bebizonyította, hogy a torna új reneszánsza volt kibontakozóban. Ez a felismerés azonban csak hosszú évtizedek - adott pillanatban meddőnek látszó - erőfeszítései révén vált tudatossá a felnőttek világában...

A II. világháború megpróbáltatásai után a politikai konszolidáció helyreálltával 1950-ben Kürti Béla vezetésével megalakult a Ceglédi Építők tornaszakosztálya. Ez az egyesület nemcsak a nevében volt "építő", hanem munkamódszereiben is. A ceglédi tornászok serdülő, ifjúsági és felnőtt csapatai meghatározó elemeivé váltak az országos bajnokságoknak... De talán mégsem ez volt a legdöntőbb, hanem az a missziós tevékenység, amivel a sportág népszerűsítését szolgálták. Az ifjúság körében divattá váltak a kézenálló, fekvőtámasz, cigánykerék és kötélmászó vetélkedők.

A falujárás hírverői, az évente megtartott dísztornák, a négy évenként ünnepi rendezvényekké avatott olimpiai napok szemetlelket gyönyörködtető bemutatói élő valóságként idézték Niels Bukh látnoki szavait, hogy a föld népével is meg lehet szerettetni a tornát" - írja Kun László a "100 éves a Magyar Torna Szövetség" című kiállítás forgatókönyvében.

De hová lett mindez a kezdeményezés, a sikeres színpadi bemutatók lelkes ceglédi tornászserege, akikre még a kritikus szemű sporttörténész is felfigyelt?

Bár lenne erőm újrakezdeni...