Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)
Egy eltűnt labdajáték
34 a dobott labdát az ellenfél nem tudta elkapni a levegőben, hanem az a földre esett, akkor az a csapat, amelyik dobta, "előny"-höz jutott. Ez azt jelentette, hogy ugyanaz a játékos, akinek a dobását nem tudták elkapni, újra dobhatott, de most már egy kézzel parittyafogással "hajíthatta" a labdát, sőt a labdával hármat szökkenhetett, vagy a harmadik szökkenés helyett forgó mozgást végezhetett mint manapság a kalapácsvetők, és így a nehéz tömött labdát 40-50 méterre is elhajíthatta, ezért volt ez nagy "előny". /Bauer Rezső ezt a forgástechnikát alkalmazva szerezte meg a magyar atlétika első aranyérmét 1900-ban a párisi olimpián!/ Ha ezt a labdát sem tudta elkapni az ellenfél, már nem juthatott a dobó újabb előnyhöz, ekkor már mindenképpen az ellenfél következett dobásra. A labdát mindig embermagasságban kellett továbbítani, hogy el lehessen kapni a levegőben. A mérkőzés 2 x 20 percig tartott, közben 10 perc szüret. A játékvezető az oldalt, vagy az alapvonalon kimenő labdák esetében úgy ítélkezett mint a labdarúgásnál. Ez a játék a gyors helyezkedés miatt állandó futásból és sok-sok dobásból állott. Mivel a játékosok nem szerelhették le egymást, a legkisebb durvaság is ki volt zárva. Ezért kedvelték a testnevelők olyan nagyon ezt a játékot. Mert ugyanakkor remek atlétikus képességeket fejlesztett, s mivel már sok izgalommal járt a játék alakulása, megszületett a nézőközönség, itt alakult ki először a szurkolók tábora. A ceglédi írásos emlékekben a füleslabda szóval először a Főgimnázium 1905. évi testnevelési szakleltárában találkozunk. 1905-ben tehát már ismerték a gimnazisták ezt a játékot. A játékdélutánok legkedveltebb szórakozása lett az előtte annyira népszerű métázás után. Ebből a játékból rendeztek először iskolai bajnokságot. Az 1909-ben Ceglédre kerülő Molnár István testnevelő tanár aztán olyan fokra emelte ezt az új játékot, hogy gimnazistáink nem találtak legyőzőre a környéken. A Főgimnázium legnagyobb sikerét sport terén az 1912-ben megrendezett kerületi középiskolás bajnokságon aratta Pécsett, amikor 3 tankerület 39 középiskolája közül első lett az összetett pontversenyben, s
