Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd, 1987)

Virtuskodó ceglédiek

7

VIRTUSKODÓ CEGLÉDIEK

A lóversenyeknél kezdettől fogva meglévő fogadások a századfordulón átterjedtek az "embersportokra" is. Első nagy sportteljesítményeink nem egyszer puszta virtuskodásból születtek. . . A századforduló éveiben a kezdődő versenysportnak jóformán nem is volt olyan kiemelkedő személyisége, akit nem fogadási szenvedélye indította el a sportsikerek útján.5 A magyar sporttörténelem több ilyen eseményt följegyzett, a legérdekesebb annak a Szekrényessy Kálmán katonatisztnek a példája, aki a magyar távúszás megalapítója. Apja Széchenyi István jurátusa, később a Császár fürdő bérlője volt. "A fiatal Szekrényessy Kálmán előnyös helyzetét kihasználva korán megismerkedett az úszással. Katonai állomáshelyein, mikor lehetőség kínálkozott, gyakorolta az úszást és nagy teljesítményeket produkált. 1875- ben Dániában állomásozott és az elszórt dániai szigetek között tett nagy úszásokat. A következő évben Konstantinápolynál a Boszporuszt, 1877-ben Szueznél a tenger öblét úszta át. Itthon a legnehezebb feladattal birkózott meg, mert 1880. augusztus 29-én Siófok és Balatonfüred között elsőként úszta át a Balatont".6

Kedves példákat találunk erre a virtuskodásra a ceglédi sport elindulásának éveiben is. 1887-ben a következő erőfitogtatás zajlott le Szolnokon ceglédi szereplőkkel: "Hát biz az úgy esett, hogy ősi erejét a czeglédi magyar nem engedi meg szunnyadozni, s ha otthon nincs terep hozzá, keres másutt. Ily erőművi produktióra szánta el magát minapában két czeglédi civis Szolnokban. Csupa virtusból - erős 12 flores fogadásra - czimborájuk ládákkal terhelt kocsiját a szolnoki nagy hídon átvontatták nem kis épülésére és gyönyörűségére a hámból kifogott lovaknak és - publikumnak. A méltóságteljesen hömpölygő öreg Tisza csak mosolygott a nemes mutatványon".7

Ez a két erejével nem bíró ceglédi atyafi ma bizonyára belépne a súlyemelő szakosztályba.