Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

- "Ki a tanyára"- vígan dalol A réteken

A négy kerék. És újra jönnek Majd pénteken.

Csendes a tér, mint késő este A rossz gyerek,

Ki fáradtan anyja ölébe Már szendereg.

Halk esti szellőkéi Nyugatról, Hoz álmokat,

S dúdolva, elszórt almacsutkák Közt válogat.

ÉLETRAJZ: Szálkái Miklós Cegléden született 1910. október 5-én földműves szülők gyermekeként. Négy polgárit végzett - ennek az iskolának emlékét örökítette meg Tegucigalpa c.a versében de anyagi okok miatt nem tudott továbbtanulni az eminens kisdiák. Először ügyvédi irodán, majd a Ceglédi Járásbíróságon dolgozott irodistaként.

Első verseskötete 1948-ban jelent meg "Egyszerűen" címen. Ehhez írta gyönyörű előszavát Kárpáti Aurél. Összes verseit dr. Surányi Dezső rendezte sajtó alá 1993-ban "Mérlegen" címmel. A költő ekkor már nagybeteg volt, nem tudott megjelenni a tiszteletére rendezett irodalmi esten. 1994. október 5-én halt meg.

Zsengellér Ferenc

Az 1930-as években gyakran jelentek meg a Ceglédi Hírmondóban olyan tréfás versek, melyek a város közéletének fonákságait fricskázták ki. Az egyik ilyen szerző Zsengellér Ferenc, aki Sónyaló Gandhi álnéven írta tréfás rigmusait.

Egyik kedvelt téma volt ezekben az években a városi uszoda körüli vita. Sokan bírálták a helykiválasztást, mások szerint "erkölcstelen" éppen a Gimnáziummal szemben elhelyezni, az egyik városatya pedig kijelentette, hogy "Nem lesz panoráma az ő úri teste".

A STRANDFÜRDŐRŐL

(Ceglédi Hírmondó 1932. nov. 20)

Minap lakásomra is jött egy távirat,

Fölbontom, hát látom: “Nemes Gandhi urat Meghívja egy napra Cegléd polgársága,

Hogy miről lészen szó, azt ott majd meglátja.

86