Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

I. Két meghatározó történelmi élmény

I. Két meghatározó történelmi élmény A.) CEGLÉD ÉS 1514 Cegléd városa a magyar történelem előterébe először 1514-ben került, amikor a Dózsa György vezette forradalom egyik középpontjává vált. A nagy parasztlázadás eseményeit nem ismerjük pontosan. A legteljesebb képet erről mindmáig Márki Sán­dor adta 1883-ban megjelent Dózsa monográfiájában.3 Szerinte Dózsa "Ceglédet az annak északnyugati határában levő homokdombok felől május végén elérvén, tulaj­donképp csak itt kezdte most már a keresztes vállalattól tökéletesen függetlenül szer­vezni a népfölkelést." Innen küldte el kiáltványát, melyben többek között így írt: "Számkivetés és örök büntetés, valamint fejetek és minden javatok elvesztésének terhe alatt parancsoljuk és rendeljük, miszerint rögtön és azonnal, hogy jelen levelünket látjátok, minden késedelem és kifogás nélkül jöjjetek, repüljetek és igyekezzetek Cegléd mezővárosá­ba." (i.m.) Cegléd tehát Dózsa főhadiszállása lett, ahol egy egész hetet töltött el, hogy hadait megszervezze. Indulás előtt mondta el híres beszédét, mely több korabeli forrásban fennmaradt (Taurinus, Tubero, Brutus). Hogy ezekben a középkori krónikákban mennyi a valóság és mennyit költöttek hozzá a humanista műveltségű krónikások, nem tudjuk eldönteni, de a hagyomány olyan erős, hogy a híres "ceglédi beszédet" nagyon sok magyar író használta fel regényben, drámában és versben egyaránt. Ismerkedjünk meg néhánnyal. Féja Géza Márki Sándor történész idézett munkájában közli Tubero beszédének teljes szö­vegét magyar fordításban. Féja Géza, az 1930-as években fellépő népi írók egyike Dózsa György c. regényében szóról szóra idézi ezt a beszédet, csak a középkori nyel­vet kissé átalakítja, hogy érthetőbb legyen. 3. MÁRKI Sándor: Dósa György és forradalma. Bp. 1883. 7

Next

/
Thumbnails
Contents