Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

Szép volt olyan

Szép hogy akkor komolyan

Nem vettünk semmit, önfeledt játék

Reggel, este

Mellyel most szállnék

Messze.

TANYASI EMBEREK

(Sugárterápia. Bp. 1990.)

Ók még adnak a tisztességre Nem potyáznak a buszokon,

Nekik szent a család, rokon S legutolsó csak az érdek Egymásra utalva élnek.

Háztáji, baromfi, jó levegő Mindig van friss tojás és tej,

Az asszony főz, tehenet fej,

A férj hóról, szőlőt kötöz A föld szeretete közös.

Nem rohannak, csak dolgoznak Keményen reggeltől estig,

Nincs flanc, hajukat nem festik,

Pipázgatnak, kutya ugat Éjjel vigyázza álmukat.

Petróleum lámpa pislákol,

Este egy pohár bor elkel,

Kakas kukorékol reggel És ha az ember elválik,

Integetnek még sokáig.

ÉLETRAJZ: Rátkai János Cegléden született 1950. május 10-én. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Azután a fővárosba került, ott él ma is teljesen bizonytalan életkörülmények között.

1988-ban jelent meg első verseskötete, a "Hajnali gyerekek", majd 1990-ben a második "Sugárterápia" címen.

Lírájában túlsúlyban szerepelnek a közéletet bíráló alkotások. "Emlékek helyett a hiányokról tudósít - írja kötetének szerkesztője, Köves István. Béke, harmónia nincsen ezekben a versekben, de vágy utánuk, törekvés rá annál több."

118