Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

nem tudhatom, hogy milyen nap zuhan rám, ha nem tartok számon minden pillanatot, így növekszem kötöznivaló bősz okossá.

Valaki egyszer majd csak megszeret.

Ha enni adnak, máris szelíd vagyok, és kenyérre kenhet, ki kínál fekhelyet.

Rögöhni kellene, de nem áll rá a szám.

Mitől maradnék végre verhetetlen ?

Talán, ha bőröm és lelkem levetem.

Ez, persze, jó bolondság.

De, mondhatom, az se fájdalmasabb, ha olykor-olykor jön egy idegen,

asszony arcú szeszély-kedvességgel, s homlokon csókol, mielőtt feküdni megyek.

A bamba fiú, aki voltam, már nem én vagyok.

De remegő képe feldereng mégihol e vers is!

Nem éppen derűlátó, jól tudom, de rút tükör, mint a pocsolya, és tiszta,

minta jégpáncélos tengerek.

ÉLETRAJZ: Csala Károly 1939. január 1-jén született Cegléden. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett 1956-ban. Egy ideig a Színművészeti Főiskolán próbálkozott, azu-113