Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

IV. Akik versben vallottak Ceglédről

kipiruljon a sápadt érzelem s az értelemig sugározza forrón izzó színét, világos erejét, hogy a sötétség rendje felbomoljon, mikor már-már a nap helyére lép.

(A "könyörgés apátiáért" c. kötetből 1997.)

ÉLETRAJZ: Baranyi Ferenc költő és műfordító Pilisen született 1937. január 24-én. Egy ideig Cegléden járt iskolába mint népi kollégista, azóta is gyakori vendége a városnak a különböző irodalmi rendezvényeken. Budapesten érettségizett, az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-olasz szakos tanári diplomát szerzett 1962-ben. Ezt követően újságírói iskolát végzett, majd 1967-ben a franciaországi Poitier-i Egyetemet látogatta.

Pályája elején az Egyetemi Lapok munkatársa, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese, végül a Magyar Ifjúság irodalmi rovatvezetője. 1972-től szabadfoglalkozású író, 1976-tól a Magyar Televízió munkatársa. Ma már nyugdíjas.

1976-ban József Attila-díjat kapott, 1993-ban pedig a Premio Brianza olasz irodalmi díjat kapta meg műfordításaiért.

Csala Károly

A Cegléden született újságíró-tanár keserűen vall Ceglédről, nyomorúságos gyermekkorától:

"nem éppen derülátó, jól tudom, de rút tükör, mint a pocsolya, és tiszta,

mint a jégpáncélos tengerek." írja "Az fáj nekem" c. versében.

AZ FÁJ NEKEM

(Boldognak, boldogtalannak c. kötet. Bp. 1969.)

Bamba fiú voltam, anyám szépreményűje - szép is lettem, mondhatom, s remélni is reméltem eddig folyvást.

Az fáj nekem,

hogy anyámnak nem mondhatom:

110