Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)

I. Két meghatározó történelmi élmény

se hisznek oly kevéssé ezek fényűzésben elmerült emberek, mint azt, hogy ti nekibátorodtok a szolgaság igájának lerázására. Tanítsátok meg az elpuhultakat, hogy egyenlően éljenek jobbágyaikkal s polgártársaikkal se ne uralkodjanak gonosz módon tűrhetetlen kevélységük által. Ne szalasszátok el ezt az alkalmat, hogy kiküzdjétek szabadságtokat; a most kínálkozó alkalom elrepülhet és sohasem tér többé vissza..."

ÉLETRAJZ: Fája Géza Szent-Jánospusztán, Bars megyében született 1900. december 19-én, meghalt Budapesten 1978. augusztus 14-én. író és szociográfus. Az ún. népi írók közé tartozik, aki nagy feltűnést aratott 1937-ben megjelent Viharsarok c. művével, melyben bemutatta az agárproletárok nyomorúságos életét. Az akkori hatalom azonban nem a bajokat orvosolta, hanem nemzetgyalázás címén bíróság elé állította az írót.

Illyés Gyula

Illyés Gyula, a Puszták népének híres írója, aki maga is majorsági cselédek közt nóTt fel, jól ismerte a nép szenvedéseit. Dózsa híres beszédét ő versben dolgozta föl, sok kifejezése, egész sorok azonosak szinte a középkori krónikával.

DÓZSA BESZÉDE A CEGLÉDI PIACON

Ha a nemes útra indul, ha megtér a hosszú útról, mikor elmegy, mikor megjön, sír a paraszt kint a földön.

Ha a nemes lakomázik ugrál vígan, parolázik, lódít serleget a falra, a paraszt jajdul föl arra.

Ha a nemes szomorkodik, halálról ha gondolkodik, térdre zöttyen, úgy bókolgat, klastromot rak a papoknak,

akár búsul, akár vidul, lány után, ha kukurikul, kezesíti kösöntyűkkel, fizetni a parasztnak kell.