Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
gatott. Megnyerték a Vidék bajnokságot a következő összeállításban. Kisfaludy, Várnai, Tomcsányi, Szüle, Szondy, Csík, Polló. Városunk úszósportja ezekben az években olyan számottevő, hogy 1942-ben a MUSZ itt rendezte meg úszókongresszusát. 400 főnyi versenyzőgárda vett részt a kongresszusi versenyen, 1000 főnyi nézősereg izgulta végig a különböző versenyszámokat és vízilabdamérkőzéseket. Egészséges volt az arány: zsúfolva a medence a sportolókkal, de zsúfolva a medence környéke is a nézőkkel. Van korabeli adatunk az uszoda kihasználtságára vonatkozólag. 1935-ben az eladott belépőjegyek alapján az uszodát 36 000 fő használta, a MUSZ által rendezett „úszónapokon” 2137 fő vett részt. 1941-ben a fürdőzők száma 33 261 fő. Az ebben az évben rendezett Duna—Tisza közi úszóversenyen Cegléden a következő városok szerepeltek: Cegléd, Kecskemét, Orosháza, Palicsfürdő, Szeged, Szentes, Szolnok és Zombor.97 Befejezésül meg kell állapítanunk, hogy már a kezdeti eredményes években is problémát okozott az uszoda kettős szerepe: a felnőtt közönség kezdett elmaradozni a strandról, mert a szűk helyen nem lehetett igazán pihenni, a sportolók pedig nem juthattak edzéshez a nap legkedvezőbb óráiban, mert akkor a nagyközönség céljait szolgálta. Egyre fogyott a bevétel, a sportolók pedig nem tudtak megfelelően felkészülni. Uszodánk kettős szerepe az egyik oka annak, hogy Ceglédnek ma nincs úszósportja ! TEKE LESZ A KUGLIBÓL A tekézés hagyományai — mint már megemlékeztünk róla — Cegléden a múlt századig nyúlnak vissza. Az értékes és érdekes díjazásokkal és fogadásokkal egybekötött kugliversenyek eseményszámba mentek ebben az álmos alföldi városban a kispolgárok és a gazdálkodó réteg számára. Az 1930-as években már nemcsak alkalmilag verődtek össze a kuglijáték szerelmesei, hanem állandó csapatokba szerveződtek és meghatározott időben jártak be gyakorolni. Az egyes pályák törzsvendégei állandó együtteseket alkottak és a helybeliek mellett más városok csapatait is kihívták mérkőzésre. A szervezkedésben Cegléden a kisiparosok jártak az élen. Az Ipartestületi Székház pincéjében 1931-ben fedett tekepályát létesítettek, ahol már télen is lehetett játszani. 1934. december 16-án megalakították az első hivatalos ceglédi tekeszakosztályt. A szervező munkában élenjártak: Kiss Ferenc vendéglős, Milla Ferenc és Kardos Ferenc kisiparosok. Az akkor működő egyetlen sport97. Polgármesteri összefoglaló jelentés 1935 és 1941. Ceglédi Kossuth Múzeum. 97
