Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

Atlétáin! jó eredményeinek egyik magyarázata bizonyára a szakosztály jó szelleme. Míg a többi szakosztályban általában egy-egy társadalmi csoportból kerültek ki a versenyzők, az atlétáknál együtt sportolt az értelmiségi, a munkás és a paraszt fiatalság. Itt jól érvényesült a sport társadalmi osztályokat összekötő szerepe.

Dobó Zoltán visszavonulásával visszaesett az első évtizedében annyira eredményes szakosztály, a harmincas évek elején meg is szűnt és csak 1936-ban, a MOVE 15 éves jubileuma alkalmával szervezték írjjá. Ekkor a szakosztály elnöke Nyíri Béla lett, ügyvezető elnöke pedig az a Piros István, aki a korszak legtekintélyesebb ceglédi atlétája volt.56

Az évtized végén Rubint Dénes vezetésével a Vasutas SE keretében is megindult az atlétizálás, de hamar abbahagyták. Az 1940-es években néhány lelkes fiatal egyesületen kívül próbálkozott, de elődeik szintjét a mostoha körülmények miatt már nem tudták megközelíteni (Kovács Nándor, Józsa Sándor, Türei Lajos, Füle Sándor, Kása László, Kisgyörgy János).

NÉPI LOVASSPORT CEGLÉDEN

Hazánkban a lóversenyeket Széchenyi István honosította meg a reformkorban. A különféle díjlovaglások, ugrató-versenyek virágkorukat a múlt század végén érték el. Lovassportunkat azonban alaposan visszavetette az első világháború. Újabb lendületet csak 1924-ben vett, amikor megalapították a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetségét. Ez a szövetség irányította a magyar lovassportot egészen 1945-ig.

A régi Cegléden nagy szerepe volt a szilaj állattartásnak. „1860-ban még a közlegelőt 2 gulya, 3 csorda, 4 ménes, 31 juhnyáj és 7 sertésfalka járta a legeltetési időszakban.”57 A ceglédi ember értett a lóneveléshez és a lovagláshoz. Bizonyára rendeztek több ízben lovasversenyeket, de konkrét emlékeink ezekről-Li

56. Piros István atléta Cegléden született, 1907. április 25-én. Itt járta az elemi iskolát, s a gimnázium I—IV: osztályát. Szolnokon érettségizett a Felső Kereskedelmi Iskolában. Itt lett országos KISOK-bajnok 1925-ben 1500 m-es síkfutásban. Alakulása óta tagja a C. MOVE atlétikai szakosztályának. 1927-ben a Szegedi AC-hoz igazolt át, innen egy év után a BBTE-hez került a fővárosba. Mint BBTE-tag lett budapesti válogatott. 1929-ben főiskolai bajnokságot is nyert 5000 m-en. Legjobb eredménye országos 2. helyezés Szilágyi Jenő sokszoros magyar bajnok mögött 5000 m-en, és ezüstérmet nyert maratoni csapatversenyben is. Evekig tagja volt a válogatott keretnek, 10 000 méteren az országos ranglista 3—5. helyén állt. 1936-tól ő irányította a ceglédi atlétikai életet. 20 éven át volt a Nemzeti Sport és a Sporthírlap ceglédi tudósítója.

57. Cegléd története. Szerk. Ilkái Nándor. Szentendre. 1982. 236. old.

79