Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
pályát a város elveszi kirakodó vásár céljára; 3. A sporttelepen köteles a MOVE SE strandfürdőt is létesíteni. A tanács határozata után a MOVE életrehívta az ún. Sportfejlesztő Részvénytársaságot. Dr. Raffay Gyula ügyvéd, a sportegyesület elnöke, felhívással fordult Cegléd társadalmához: „Az ifjúság testi nevelésének elengedhetetlen feltétele egy állandó sporttelep. Erre a célra városunk nemesen gondolkodó képviselőtestülete 10 kát. holdat engedett át a MOVE Czeglédi Sport Egyesületnek azzal a kikötéssel, hogy azon minél előbb, legalább 5 év alatt a sport minden ágára kiterjedő állandó berendezést tartozik létesíteni. Ehhez a nemzetmentő munkához állami támogatás is kilátásba van helyezve, sőt a belügyminiszter adományok gyűjtésére is adott február 25-ig engedélyt. Azonban mindez még kevés reménnyel kecsegtet, miért is a MOVE Sport Egylet választmányából alakult szűkebb bizottság, mint alapítók, egy sportfejlesztő részvénytársaság alapítását határozták el, hogy a budapesti sporttelepek mintájára üzleti alapra fektessük a sportfejlesztést és mesterséges jégpálya, teniszpályák, gyakorlótér és a strandfürdő létesítésével, mit a szomszédos városok lakossága is látogat, biztos eredményt fogunk elérni, nálunk is éppúgy mint Budapesten.”44 A Sportfejlesztő RT 50 millió korona alaptőkével indult 1923-ban, de ezt az összeget 1925-ben már 170 millió koronára emelte azzal a céllal, hogy a labdarúgópályával együtt az atlétikai pálya is elkészüljön, mert az új sportlétesítmény felavatásakor országos atlétikai versenyt vettek tervbe Cegléden. A Sportfejlesztő RT-t részvényjegyzéssel támogatta maga a város is, az Országos Testnevelési Tanács pedig 2 millió koronát irányzott elő Ceglédnek pályaépítésre, „ha a város részéről is kellő áldozatkészséget tapasztal”.45 1924- ben kezdtek hozzá a mélyfekvésű terület feltöltéséhez. Rengeteg energiába és még több pénzbe került ez a munka, többe, mint a tulajdonképpeni sportlétesítmények felépítése. Olyan elvadult terület volt ez, hogy „valósággal erőszakkal kellett a természettől visszahódítani az emberi művelődés céljára” — írja a korabeli sajtó.46 A MOVE saját lapja így méltatja az első ceglédi sportpálya megszületését: „Annyit már mégis megértünk, hogy a mocsaras, posványos Malomtószélből használható, virágzó sporttelepet létesítettünk, s a sportolni vágyakozó fiatalságot az utca porából fölemeltük a testnevelés templomába.”47 1925- ben, pünkösd vasárnapján adták át az új pályát használatra több ezres 44. Ceglédi Hírmondó, 1923. december 16. 45. Ceglédi Kisgazda, 1923. június 10. 46. Ceglédi Híradó, 1925. június 7. 47. Czeglédi Élet, 1926. március 5. 71
