Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

bevételeire támaszkodhattak csupán; még maga a MOVE, a város „reprezen­tatív" egyesülete is állandóan anyagi gondokkal küszködött. Demokratikus jellegű kis egyesületeinknél mindez fokozottan jelentkezett, hiszen a MOVE-val szemben a taglétszám nagyon kicsi volt, többnyire né­hány „mecénás” vette az első garnitúra fölszerelést, azok fizették az útiköltsé­get, a mérkőzések utáni vacsorákat. Az örökös anyagi gondok miatt csakha­mar felütötte fejét a széthúzás, s mikor a kezdeti lelkesedés elfogyott, ezek az erőtlen sportközösségek széthullottak. Tagjai vagy átmentek az erősebb MO­­VE-ba, — mert nem tudtak lemondani szerelmükről, a labdarúgásról, — vagy kedvüket vesztve teljesen elvesztek a sportmozgalom számára. Mindezeknek a nehézségeknek ellenére az 1920-as években Ceglédnek egy­szerre 5 labdarúgó-csapata is szerepelt a KÖLASZ (Középmagyar Labdarúgó Alszövetség) bajnokságban. A labdarúgás eljutott a város minden rendű és rangú fiataljához, ez az a kor, amikor a futball egyértelműen átvette vezető szerepét a különféle sportágak között. A ceglédi labdarúgás a két világháború között járta ki a „középiskolát” és két évtized tapasztalatszerzése után a MO­VE és a Vasutas révén feljutott a Nemzeti Bajnokságba. Ha e korszak csapatai még nem is képviseltek magas színvonalat, Cegléd már ekkor is adott labdarúgókat a magyar élvonalba: ilyen volt Jakab László a Ferencváros csatára, Laborcz (Langa) Lajos az UTE válogatott hát­védje és mindenekelőtt Zsengellér Gyula, a magyar gólkirály, a város leg­híresebb labdarúgó tehetsége.19 19. Jakab László Cegléden született 1921-ben. Itt végezte a gimnázium I—IV. osztályát. Azután családja Budapestre költözött. A harmincas évek végén a Ferencváros csatára. — Laborcz (Langa) Lajos 1920-ban született Cegléden. A C. MOVE, majd a Szolnoki MÁV játékosa. Innen került az Újpestbe. 1947-ben négy alkalommal volt válogatott. — Zsengellér Gyula, a ceglédi „futballművész”, 1915. dec. 27-én született Cegléden. Itt járta a gimnázium I—IV. osztályát. Egyik tanára „éjjeli futballistának” nevezte el, mert még este is rúgta a labdát. 1931-től már játékosa a SBTC-nek. 1935-ben már főiskolai válogatott. Szellemes já­tékára felfigyeltek a fővárosi professzionista csapatok, 1936-ban leigazolják az UTE-hez. Ragyogó játéka megháromszorozta az Újpest nézőinek számát. 1938—39-ben már ő a ma­gyar gólkirály. Tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar váloga­tottnak. A VB-n is ontotta a gólokat mint balösszekötő. Az itt nyújtott kiváló teljesítmé­nyéért meghívták abba a „Kontinens válogatottba”, mely az angol labdarúgás 75. évfordu­lóján szerepelt Londonban. Élete legjobb formáját 1939-ben érte el. Egymaga képes volt egész mérkőzéseket megfordítani. „Azt csinálta a labdával, amit akart, és úgy csapta be az ellenfeleit, ahogy akarta.” Harminckilencszer volt magyar válogatott. Még a felszabadulás után is számításba vették, és 1946-ban az ország 50 sportkedvence között szerepelt. 1947- ben abbahagyta az aktív sportolást. Az MLSZ engedélyével külföldre távozott edzőnek. Legtovább Görögországban tanította a szellemes magyar labdarúgást, ma Cipruson él. 58

Next

/
Thumbnails
Contents