Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
De ugyanebben az újságban nyilatkozik Tasnády a riporternek és mondja el azt a „hűségnyilatkozatot”, melyet később még nem egy élsportolónk megismétel: „Más városok, idegen országok elhalmoznak kitüntetésekkel, Ceglédtől még egy meleg szót sem kaptam; pedig azért odaadnám minden emlékemet, minden díjamat.”16 Hogy mennyire jogos volt Tasnádynak ez a panasza, fényesen bizonyítja az a körülmény, hogy amikor 1936-ban a Ceglédi MOVE fennállásának 15 éves jubileumán kitüntetéseket adományoztak az egyesület legjobb versenyzőinek és vezetőinek, a sor végén a legszerényebb kitüntetést az a Tasnády kapta, aki már nemcsak többszörös magyar bajnok, hanem Európa-bajnok és olimpiai helyezett volt. Cegléd nevelte, de mint fővárosi versenyző ért fel a csúcsra, „szülővárosa” már nem tekintette saját fiának. Tasnády birkózó karrierje a II. világháború éveiben ért véget. Bármilyen kiemelkedő eiedményeket ért is el, az akkori Magyarország nem tudta biztos megélhetéshez juttatni: a lakatos szakmát kitanult fiatalember volt vasmunkás, gyógyszerkészítő segédmunkás, hivatásos versenyrendező, míg végül felcsapott pankrátornak, és a sporttal kereste meg a kenyerét. Tasnády mint pankrátot is a legjobbak közé tartozott. Egy 1946-ban megjelent spoitfüzetecske a magyar sport az évi 50 kedvencét jellemzi röviden, köztük Tasnádyt is: „A hölgyek dédelgetett kedvence, amikor arénába lép, több ezer női szív kezd hevesebben dobogni és mérkőzései után már jó néhány száz csipkés zsebkendőt találtak összetépve a fürge takarítónők. Belátjuk, érdemes érte izgulni, mert gyönyörűen dolgozik, tényleg a pankráció magas iskoláját mutatja be, látszik rajta, hogy mint birkózó, Európa-bajnok volt.”17 Egy év múlva azonban Dél-Amerikába költözött. Ott is pankrátorként működött, míg el nem múlt fölötte az ifjúság. Néhány éve hazalátogatott, járt Cegléden is. Ekkor találkozott vele Száraz György, a köztünk élő legrégibb ceglédi birkózó. Tőle tudjuk, hogy Tasnády jelenleg Kolumbia fővárosában Bogotában él, s öreg napjaiban mint hittérítő keresi meg kenyerét. A LABDARÚGÁS MEGHÓDÍTJA A VÁROST Századunk elején városunknak egyetlen sportklubja volt, az 1902-ben alakult Czeglédi Sport Egyesület. Ennek tagsága szinte teljesen a szellemi dolgozók köréből került ki, akik nyáron teniszeztek, télen korcsolyáztak. Az 1910-es években jelent meg a labdarúgás, melynek révén kispolgári és népi rétegek 16. Czeglédi Élet, 1926. április 9. 17. TAKÁCS István: Az 1946. év sportkedvencei. Bp. é. n. 56
