Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
Teljesítménye ebben a korban már egyedülálló: két sportágban ért el egyidejűleg kiemelkedő eredményt. Tagja volt 1935-ben a Ceglédi MOVE országos ifjúsági bajnokságot nyert birkózó csapatának, ökölvívásban pedig bekerült az olimpiai válogatottba! (Erről 1. külön fejezetben.) Ezt a kettős sikert mindenki bámulta: „Délmagyarország csapatbajnoki döntő birkózóversenye február 3-án pontosan 3 órakor kezdődik a nehézsúlylyal. Ugyanis a ceglédiek nehézsúlyú versenyzőjének, Nagy Ferencnek, ezen a napon két helyen kell eleget tenni a sportnak. Először itthon városában a birkózószőnyegen, majd mérkőzése után autóval megy Pestre, hogy kellő időben ott legyen és a Bp. Vasutas színeiben küzdjön szintén az utolsó csapatbajnoki mérkőzésen, de most a rlngben és bokszkesztyűvel a kezén.”5 1935-ben a szakosztály vezetősége elküldte egyik versenyzőjét, Száraz Györgyöt edzői tanfolyamra. A Testnevelési Főiskolán rendezett tanfolyamon a magyar birkózósport kiemelkedő egyéniségeitől, dr. Papp Lászlótól, Matura Mihálytól és Frankó Mihálytól tanulta meg Száraz György a modern birkózás technikáját. Flazajövetele után átvette Nagy Lajostól a szakosztály vezetését és mint jól képzett edző újabb sikersorozatot indított el. 1935-ben az ifjúsági csapat megnyerte a magyar bajnokságot. A nagy siker kovácsai: Gál József, Göncző József, Erdélyi László és Nagy Ferenc. Tartalékok: Nagy László, Tóth Lajos és Csizmadia Pál. A csapat újonnan feltűnt legfiatalabb tehetségéről, Gál Józsefről, így írt a helyi sajtó: „A MOVE nagyszerű ifjúsági gárdájából minden bizonnyal a 17 éves Gál József előtt állnak a legnagyobb lehetőségek. Gálról még sokat fogunk hallani.”6 A jóslat be is vált: ő az a Gál József, aki a felszabadulás után a Ceglédi Vasutas színeiben világbajnokságot nyer 1950-ben! Újabb és újabb tehetségek bontogatják szárnyukat: Hunyadváii (Holecz) László, aki 1937-ben váltósúlyban nyert magyar bajnokságot, Sárosi Árpád, aki ifjúsági magyar bajnok lett, Nagy Károly, aki a Csepel színeiben 1941-ben nyert országos bajnokságot, Rapp György, aki a Szolnoki MAV-ból igazolt át Ceglédre, de már a Bp. Törekvés színeiben ért föl a csúcsra, amikor 1937- ben ő is magyar bajnok lett. A fővárosi nagy egyesületek egyre több ceglédi versenyzőt vittek el a városból, ez a folyamat sok gondot okoz a ceglédi sportvezetésnek később is. „Mindhalálig” kitartott anyaegyesülete mellett az a Zsámberger Pál, aki Gál József mellett a legnagyobb ígéret volt, s aki 1936-ban már tagja volt az olimpiai keretnek. Fölveszi a Zsámboki sportnevet, de hiába nyeri meg 1943-5. Ceglédi Függetlenség, 1934. február 10. 6. Ceglédi Függetlenség, 1935. szeptember 29. 51
