Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

Cegléd sportélete a két világháború között

CEGLÉD A BIRKÓZÓK VÁROSA LESZ

Cegléd sportolói birkózás terén jutottak a legmagasabbra: számos magyar bajnok mellett olimpiai válogatottakat, sőt világbajnokokat adtunk az országnak.

Híressé vált birkózósportunkat az a Nagy Sándor indította el, akiről, mint a századforduló cirkuszi díjbirkózójáról már részletesen szóltunk. Versenyzői pályafutását befejezve hazaköltözött szülővárosába és itt vendéglőt nyitott. 1919-ben a Munkás Testedzők Körében kezdte el a birkózók szervezését, a Tanácsköztársaság leverése után átvitte kezdő gárdáját a Törekvésbe. Itt már szakosztályi keretben indult meg a munka 1920 februárjában.1 Augusztusban rendezték meg első nyilvános versenyüket a gimnázium udvarán. A cirkuszok fizetett erőművészei után itt találkoztak a ceglédiek először az amatőr birkózással.

A Törekvésben kezdett birkózni a mester két legidősebb fia, Sándor és Béla. Rajtuk kívül a legnevesebb versenyzők: Palánki Pál, Pfahler (Pallós) Imre, Schück Géza, Somogyi Gyula, Stupek János és Száraz József. Ebből az első gárdából a legnagyobb tehetség Tidrenczl József volt, aki néhány év múlva a MAC színeiben Tasnády néven Cegléd első olimpikonja lesz. (Az ő pályafutásáról külön fejezetben emlékezünk meg.)

Amikor a MOVE Társadalmi és Sportegyesület 1921-ben kiépítette szakosztályait, a Törekvés birkózói Nagy Sándor vezetésével átléptek a nagyobb lehetőségekkel biztató új közösségbe, így aztán a MOVE színeiben bontakozott ki Cegléd országos hírű birkózósportja.

1923-ban komoly vérveszteség érte a fiatal szakosztályt. Az ezer gonddal küszködő egyesületi vezetőség elhanyagolta a birkózókat, mert minden ere- 1

1. „Birkózó gárdánk már egy hónap óta működésben van id. Nagy Sándor trainer vezetése alatt, s öröm nézni az eredményt, amit tanítványaival egy rövidke hónap alatt elért”. Ceglédi Híradó, 1920. március 21.

49