Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

ta mérkőzéseinek egy részét a CzSE, majd a Törekvés csapata és 1925-ig, a városi sporttelep fölépítéséig a C. MOVE országos hírű füleslabda csapata is.

Az 1907—8-as tanév végén mérték össze tudásukat első ízben a ceglédi diákok más városok tanulóival: torna és atlétika terén küzdöttek meg a nagykőrösi és békési gimnazistákkal.

1909-ben Molnár István lett a gimnázium testnevelője.65 Az évkönyv első ízben használja a testnevelő „tanár” kifejezést az eddigi torna „tanító” helyett. Molnár István működése alatt alakult ki a gimnázium mai értelemben vett sportélete.

Ö vezette be a vívás oktatását, minden tanévben sok volt erre a jelentkező. Gyakran rendezett a szép tornateremben „torna- és vívóestéket”. A vívás izgalmat, a torna látványosságot nyújtott a termet mindig zsúfolásig megtöltő közönségnek. A gimnázium testnevelői egészen a felszabadulásig megrendezték ezeket a dísztorna jellegű bemutatókat s ezzel nagymértékben hozzájárultak Cegléden a sport népszerűsítéséhez.

Molnár István egyik legnagyobb érdeme, hogy megismertette Ceglédet a füleslabda játékkal, mely kezdetben népszerűbb labdajáték volt, mint a később egyeduralkodóvá váló labdarúgás.66 Gimnazistáink olyan magas fokon művelték ezt a játékot, hogy a környéken nem akadt legyőzőjük. Jórészt végzett növendékeiből szervezte meg Molnár István az 1920-as évek elején a C. MOVE SE híres füleslabda csapatát, mely a Nemzeti Bajnokság I. osztályában játszott, s dobogós helyezést ért el.

Az évzáró tornaünnepélyek egyre nívósabbak lettek. Megjelentek a zenés gyakorlatok, eleinte fabottal, majd a jóval nehezebb, de változatosabb lehetőségeket nyújtó buzogánnyal. Rendszeressé vált vendégiskolák meghívása, ezeket a sok versenyzőt megmozgató vetélkedőket nemegyszer ezrek izgulták végig. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert a közönség nagyobbik része állva nézte végig a tornavizsgákat, mert akár az udvaron, akár a Széchenyi té-65. Molnár István Makón, 1883. márc. 25-én született. Hódmezővásárhelyen érettségizett 1904-ben. 1905-ben tornatanítói oklevelet szerzett Budapesten. 1905-ben Békésen, 1906—1909-ig Szolnokon tanított, 1909—1918-ig a Ceglédi Főgimnázium testnevelője. 1917-től frontszolgálatot teljesített, 1918-tól hivatásos katona lett, 1926-tól a Levente Egyesület helyi parancsnoka. 1951-ben Miskolcon halt meg.

66. Füleslabda játék: két csapat játszik egymás ellen labdarúgópálya méretű területen. A csapatok 10—10 főből állanak. Kapu nincs, mert a szőrrel tömött füles labdát a két kapufa között 5 m magasságban kifeszített zsinóron kell átdobni, ez a gól. A játék két félidőből áll. Az ellenfél kapuját összjátékkal kell megközelíteni és ez gyors futást, nagy dobást és jó helyezkedést kívánt. Összjátékban két kézzel kellett dobni, a földről fölvett labdát egy kézzel a labda szíjból készült fülét fogva forgó mozgással, mint ma a kalapácsvetők. Ez a játék annyira népszerű volt a labdarúgás térhódítása előtt, hogy ebből századunk első évtizedében már nemzeti bajnokságot rendeztek.

43