Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

években népszerűvé váló labdarúgás kapcsolja be először a sportmozgalomba az iparosok, kereskedők, vasúti alkalmazottak szélesebb tömegét és teremt ezzel szilárd bázist mindaddig tiszavirág-életű sportegyesületeinknek.

1913 nyarán megszervezte önálló labdarúgó csapatát az Iparos Ifjúság Önképző Egylete is, de a Czeglédi Testgyakorlók címen induló közösség néhány hét után beolvadt a nagyobb tekintélyű CzSE csapatába. Hiába erősítette azonban mintegy 30 főnyi új játékos a törzsgárdát, a kitörő világháború megakadályozta a további fejlődést. A város egyetlen sportegylete lassú haldoklásnak indult.

Ezért meglepő, hogy 1917-ben mégis új egyesület alakult, a Czeglédi Törekvés SE, mely kisebb megszakítással egy évtizeden át működött és a ceglédi labdarúgást a városhoz méltó színvonalra emelte. Az új csapat 1917. július 22-én játszotta első barátságos mérkőzését a Kecskeméti TE ellen és újoncaink 5:2-re legyőzték a már rendes bajnokságban szereplő tapasztaltabb kecskemétieket. A Törekvés összeállítása első mérkőzésén: Reznák—Berényi, Zsengellér—Jámbor, Pázsi, Wagner—Szathmáry, Győré, Rostás, Kecskeméti, Rupnik.

Ugyanebben az évben a vasút dolgozói is megszervezték saját labdarúgócsapatukat, de a város vezetőinek kérésére néhány barátságos mérkőzés után fuzionáltak a jól szel vezeti Törekvés csapatával. A MÁV dolgozói ettől kezdve egyre jelentősebb szerepet játszanak a város sportéletében.

A FŐGIMNÁZIUM SPORTÉLETE

1899-ben megnyílt Cegléd első állami középiskolája, a Főgimnázium és ezzel párhuzamosan 1903-ra megszüntették a Polgári Iskola fiú tagozatát. A megszüntetett iskolatípus jelentékeny hatást gyakorolt a ceglédi sportélet kialakulására, szerepét ettől kezdve a Főgimnázium vette át.

Az új iskola sportélete az első négy évben nagyon szegényes, sem szaktanárral, sem létesítményekkel nem rendelkeznek, hiszen a Polgári Iskola épületében voltak elhelyezve. De amikor 1903-ra elkészült az új iskola impozáns saját épülete, ezzel együtt fölépült Cegléd város első tornacsarnoka is. Az iskola nagyméretű udvart, sőt külön játszóteret is kapott az épület közvetlen szomszédságában, a fölöttes hatóságok biztosították a szakembert, amiből pedig ebben a korban még nagyon kevés volt. A Főgimnázium tehát 1903-tól kezdve minden szempontból kitűnő lehetőségeket tudott biztosítani növendékeinek mind az iskolai testnevelés, mind pedig a sportmunka terén. A körülmények kedvezőre fordulását így méltatja az iskola évkönyve: „Ebben az évben jutott az intézet végre abba a helyzetbe, hogy a testi neveléshez okvet40