Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

taná itt, estefelé pedig a sportolni vágyó felnőttekkel foglalkozna. Felhívásának alig lett visszhangja, mindössze a Kaszinóban írták alá néhányan a kibocsájtott gyűjtőívet. Érthető, ha még 1895-ben is így kesereg a közönybe beletörődni nem képes kiváló pedagógus: „Majdnem hihetetlen, hogy egy 30 000 lakossal bíró városban nincs eddig elé egy kis helyecske sem, mely ezen az ember életére szükséges szórakozás, a testi erő fejlesztésére volna szánva. Páratlanul állunk Magyarországon ebben a tekintetben.”39 40

Bár az első tornaterem fölépítésére még 20 évet kellett várni, Paulovits nem adta föl a harcot. Ha egyik javaslatával nem ért el eredményt, próbálkozott más területen. Szervezője és pénztárosa, majd elnöke első egyletünknek, a Korcsolyázó Egyletnek, tagja az 1896-ban alapított Tornászó Egyletnek, és első elnöke az 1902-ben létrejövő Czeglédi Sport Egyesületnek. De nemcsak egyleteket szervez és vezet, neki köszönhető több sportlétesítmény fölépítése is. 1895-ben teniszpályát épít iskolája udvarán s az ő kezdeményezésére építi meg a város ugyanebben az évben első uszodánkat. (Ennek helyén épült föl 1933-ban a mai versenyuszodánk.)

Hogy Paulovits mennyire lépést tudott tartani a korral, arra legékesebb bizonyíték éppen a teniszpálya megalkotása. Hazánkban az első teniszpályát 1881-ben készítették el a Városligetben s rá egy évtizeddel egy sportszerető pedagógus már Cegléden is elterjeszti az új játékot! „A polgári leányiskola udvarán naponként nagy buzgalommal játszák a lawn-teniszt. Ügy az urak, mint a hölgyek élvezettel s kitartással ütik a labdát. Paulovits tanár úr a kedves társaság lelke, ott van mindenütt. Itt magyaráz, amott figyelmeztet, majd a visszaütésben mutat jó példát s e közben jut ideje valóságos filippikákat tartani a fűző ellen. És foly a játék víg kacagás, élénk csevegés közt, s a résztvevők száma, — kik mindannyian dicsérik az anglius labdajáték kedvező voltát — napról napra szaporodik. Szóval a lawn-tenisz játszása divatba jött. Hogy egy kis uzsonnái emberszólásnál többet ér, az bizonyos.”'0

Paulovits tehát nemcsak az új játékot tanította meg, hanem közben „valóságos filippikákat tartott a fűző ellen”, azaz egészséges öltözködésre, korszerű életmódra igyekezett nevelni a ceglédieket.

Polgári iskolai tanársága idején Paulovits már igazgatója a Községi Tanonciskolának is. Amikor pedig 1899-ben elkezdte működését a Főgimnázium, mint középiskolai tanárt, áthelyezték az új iskolába. Itt tanított 1918-ig, nyugalomba vonulásáig.

Nevelői hivatása mellett rendkívül sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki. A társadalmi sport építésén túl, a kulturális élet számos területén végzett

39. Cegléd, 1895. jan. 27.

40. Cegléd, 1895. máj. 19.

27