Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportja a századfordulón

tÍ2álására. „Mint egy báli terem közönsége hullámzik föl s alá a tükörsima jégpályán a korcsolyázók vidám serege. De míg a táncteremben minden olyan kimért, olyan formaságszerű, addig a korcsolyatér egészen más képet nyújt. Fesztelenül, nevetve, tréfálva, szökkelve, játszva: egyenként, párosával vagy pedig egészen nagy csoportban siklanak tova a korcsolyázók.”30

Elődeink nem keresték a korcsolyázásban az erő és ügyesség összemérésének lehetőségét. Nem mások legyőzését tartották elsődleges célnak, hanem magát a szórakoztató, felüdítő testmozgást értékelték önmagában. Mindössze 1896-ban rendeztek versenyt az ezredéves évforduló tiszteletére. A Takarékpénztár elől indult a hosszú fellobogózott kocsisor, élen az egyesület zászlajával és a Vasút utcán (mai Rákóczi út) át vonult ki a Malomtószélre. Itt ezerfőnyi közönség és az elmaradhatatlan cigányzene fogadta a sportolókat, akik díszes felvonulással kezdték a jégünnepélyt. Aztán kezdetét vette a verseny, melynek helyezettjei számonként a következők:

I. Juniorok versenye:

Leányok részére:

Fiúk részére:

II. Hölgyek versenye:

III. Verseny hátrafelé menettel:

IV. Urak versenye:

1. Thurzó Elza

2. Bohus Lenke

1. Zámbó Miklós

2. Schillinger György

1. Füle Mariska

2. Érdeki Etelka

3. Eggi Jenni

1. Túri János

1. Túri János

2. Végh László

Igen, így indultunk: 1896-ban Cegléden a hátrafelé korcsolyázás még külön versenyszám volt. De ez természetes, még csak az abc-nél tartottunk.31

Mindenesetre ezek a korcsolyázó férfiak és nők Cegléd első egyesületi bajnokai, előttük sport terén még csak a kis polgáristák mérték össze erejüket közönség előtt évzáró tornavizsgáikon.

30. Cyjgléd és Vidéke, 1894. jan. 28.

31. Ceglédi Újság, 1896. febr. 2.

23