Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
nyait ismerve, bizony feltűnő, hogy a Korcsolya Egylet vezetőségébe néhány év múlva négy nő is bekerült.26 A Korcsolyázó Egylet első elnöke Gubody Ferenc járásbirósági jegyző lett, akit 1884 szeptemberében a város polgármesterévé választottak.27 Ettől kezdve minden erejét Cegléd modernizálására fordította, s a sportegyesület elnökségét átadta Makay Ferenc ügyvédnek. Harmadik és egyben utolsó elnöke lett az egyletnek Paulovits Károly, a Polgári Iskola tanára, akinek elnöksége alatt 1902-ben a Korcsolyázó Egylet beolvadt az akkor alakult Czeglédi Sport Egyesületbe, mely már nem egyetlen sportágat, hanem általában „a sportot” tűzte zászlajára. Az új lehetőségeket ígérő sportközösségnek Paulovits Károly lett első elnöke, mégpedig eddigi érdemeire való tekintettel nem szavazással, hanem közfelkiáltással. 1902 tői kezdve az egykori Korcsolyázó Egylet már csak „szakosztálya” a Czeglédi Sport Egyesületnek, de még nem a mai értelemben, mert ugyanazok a fiatalok korcsolyáztak télen, akik nyáron teniszeztek, vagy futball-labdát kergettek. Első sportolóink általában még nem egy sportágnak voltak hódolói, hanem fölváltva többel is foglalkoztak, amire lehetőség nyílt, ők még „all round” sportemberek voltak. Korcsolyasportunk mindvégig társasági sporttevékenység szintjén maradt. Más sportágak kimagasló eredményeikkel sokkal jelentősebbekké váltak a város sporttörténetében, mégis érdemes közelebbről is megvizsgálnunk, milyen volt a századforduló korcsolyaélete, mert mint a sport első megjelenési formáján, rajta keresztül ismerhetjük meg, hogyan fogadták az új divatot. Szerencsénkre, helyi lapjaink részletesen foglalkoznak az új ceglédi szórakozással, a korabeli riporterek nemegyszer egész részletesen beszámolnak a jégpályán látottakról: „Férfi és nő alig várja, hogy az agyagásó gödrökben unatkozó vizet sima jéggé szilárdítsa a jótékony téli fagy, azonnal meglepi 26. Az elnökség tagjai 1889-ben: elnök: Makay Ferenc, alelnök: Paulovits Károly, jegj'ző: Szabó Elek, pénztárnok: Schillinger Gusztáv, választmányi tagok: Kudar Kálmán, Simon Béla, Schillinger Rezső, Szegedi László, Ehrlich Ilona, Kornuth Elvira, Szalai Polin és Thurzó Adorjánná. „Czegléd” 1889. jan. 13. 27. Gubody Ferenc Nagykőrösön született 1852-ben. Eperjesen végezte a jogot, pályafutását mint aljegyző kezdte a Ceglédi Járásbíróságon. 1884. szept. 10-én a város polgármesterévé választották. Kiemelkedő képességű vezető volt, aki két évtizeden át szívós harcot folytatott a városi tanácsban a minden újítástól húzódó nagygazdákkal. Elsősorban neki köszönhető, hogy Cegléd központja városi jelleget öltött a századforduló éveiben. Cegléd első sportegyesületi elnöke maga is sportember volt, többek között magahajtotta lovaskocsival járta be a Felvidéket. Váratlanul hunyt el 1907-ben. Utcát neveztek el róla, és nevét viselte 1958-ig a polgármestersége idején létesített Népkert is. (Ma Lenin park.) Mellszobrát, melyet a Kossuth-szobor alkotója, Horvay János készített, ma a Kossuth Múzeum őrzi. 21
