Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a századfordulón
okból is veszedelmes volt a bandákba verődő és szórakozást kereső fiatalok itteni tartózkodása. Az egyik az, hogy az itt tárolt rengeteg takarmányféle állandó tűzveszélyt jelentett, annál inkább, mert ennek a nagy alföldi városnak egészen 1911-ig nem volt tűzoltósága!14 A másik ok az, hogy az akiokban telelt át a nyári legelőről behajtott rengeteg jószág. Ez pedig különleges balesetveszélyt jelentett. Tudni kell ui., hogy „bent a városban, a városi házaknál, nemcsak számuk miatt nem lehetett volna elhelyezni a telelő jószágot, hanem azért sem, mert az örökösen legelőn élő állat olyan szilaj és sokszor fékezhetetlenül vad volt, hogy azokat a városba be- és kihajtani az ember életre is kész veszedelem volt”.15 Cegléd főútvonalak mentén fekszik, abban az időben még gyakran hajtottak át a városon hatalmas csordákat Budán át Bécs felé, nálunk rendszeresen megpihentek, itattak, legeltettek s ezért külön adót fizettek a városnak, mindez csak fokozta a veszélyt a város peremén. Régi városatyáink bölcs intézkedése tehát a baleseteket és a tűzvészt igyekezett megelőzni azzal, hogy külön tanácsi rendelettel szabta meg, hol űzhetik csoportos játékaikat a fiatalok. Ezzel a rendelkezéssel tulajdonképpen ők jelölték ki több mint egy évszázaddal ezelőtt az első ceglédi „sportpályákat”. TORNA-TŰZOLTÓ ÉS LÖVÉSZEGYLET A századforduló sportmozgalma egyesületi keretekben bontakozott ki. A Nemzeti Torna Egylet országos méretű kezdeményezésének hatására 1871- ben Cegléden is megindult egy tornaegylet szervezése. Bizonyára szerepet játszott ebben a megmozdulásban az a polgármesteri felhívás, melyben a város vezetője sürgette egy önkéntes tűzoltó testület felállítását.16 Ceglédnek ui. még ekkor sem volt tűzőrsége, pedig a tűzveszély állandó volt. Mivel a tűzoltáshoz sok tornászati ügyességre volt szükség, a kor szokásának megfelelően a tűzoltó egyletek többsége egyben tornaegylet is volt. Hogy a kettő mennyire szoros kapcsolatban állott még ebben a korban, bizonyítja az a tény, hogy első tornaegyleteink közül több tűzoltó csapat keretében 14. Dr. Vitéz RONCSIK Jenő: Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Hatvanéves Története 1870—1930. Debrecen 1935. 15. KOLOFONT József: Cegléd. Magyar Városok Monográfiája sorozat. Bp. 1931. 241. old. 16. Polgármesteri Iratok 1771/1871. sz. Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya. (Ezután csak Levéltár.) 17
