Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
sebb számában, az úszásban, már 2. lett! Négy év múlva Helsinkiben aranyérmet nyert csapatban, egyénileg pedig bronzot. Három világbajnokságon volt a helyezettek között, 1954-ben a budapesti VB-n aranyérmes csapat tagjaként. Négyszeres magyar bajnok, akinek bámulatos pályafutása kétségkívül a ceglédi medencéből indult el. Szondy István mellett világhírű versenyző lett Csordás Györgyből is, de belőle nem öttusában, hanem úszásban. A fővárosban hamar fölismerték hosszútávra való kiváló adottságait és lebeszélték a „többi tusáról”. 1947-ben már bronzérmet szerzett 1500 m-en a magyar bajnokságon. Alig érettségizett le szülővárosában, már föl is vitték Budapestre az UTE-ba. Innen hamarosan az FTC-be került s mint a Fradi versenyzője vett részt a londoni olimpián 1948-ban. 19:54 mp-es idejével a IV. helyet szerezte meg az 1500 m-es gyorsúszásban, ez a siker adott igazán kedvet további úszópályafutásához. Részt vett a helsinki olimpián 1952-ben. Tagja volt a 4x200 m gyorsváltónak (Gyöngyösi, Csordás, Kádas, Nyéki), mely az V. helyen végzett (8:52,6 mp. Egyénileg azonban nem sikerült dobogóra kerülnie sem itt, sem a következő olimpián Melbourne-ben. Kárpótolta azonban magát az 1954. évi torinói Európa-bajnokságon, ahol két számban is első lett: 400 m gyorsúszásban 4:38,8 és 1500 m gyorsúszásban 18:57,8 mp-es idővel. 1958-ban harmincéves korában indult utoljára versenyen. Búcsúja méltó volt pályafutásához: az FTC győztes 4x200 m gyorsváltójának tagjaként aranyéremmel zárta győzelmeinek sorát. Csordás György tizenkétszeres magyar bajnok, aki nyolcszor nyert főiskolai bajnokságot, többször állított föl új magyar és Európa rekordot, sőt folyamúszásban is legjobbjaink közé tartozott. Az út a sikerekig nagyon nehéz volt. így nyilatkozott ezzel kapcsolatban a Népsportnak: „Ha most visszagondolok a megtett kilométerekre, őszintén szólva nem is nagyon csodálkozom azon, hogy nálunk meglehetősen kevés a hosszútávúszó. Bizony, nem valami szórakoztató dolog egyhangúan róni a hosszakat, vagy ahogyan mi nevezzük, faltól-falig úszni.”27 O azonban le tudta győzni „a hosszútávúszók magányosságát”, kemény akarata a legeredményesebb magyar férfi úszók egyikévé tette. A népszerű „Csőri” nem tekintette élete céljának a sportot akkor sem, amikor már Európa bajnoka volt. Mindig hangoztatta, hogy ő „szárazon” is meg akarja állni a helyét. Ügy is lett: elvégezte a jogot és ma minisztériumi osztályvezető. Hiába kerültek ki azonban a ceglédi úszómedencéből ilyen nagyságok, úszóéletünk a kezdeti nagy lendület után gyors hanyatlásnak indult. Az ötvenes 27. Népsport, 1952. július 4. 150
