Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportja a felszabadulás után
A Kossuth tehát a város hivatalos egyesületének tekintette magát és Cegléd egyetemes sportjának gondozását tűzte ki célul. Ennek értelmében több szakosztályt szervezett, de a kézilabdára, birkózásra, tekézésre, asztaliteniszre sem anyagi, sem erkölcsi erőt nem tudott biztosítani, ezek a szakosztályok csakhamar feloszlottak, többségük a Vasutas megfelelő szakosztályait erősítette. Míg az „egyetemes” sport hamar elbukott ebben az egyesületben, a labdarúgó s gyors fejlődésnek indult. A Kossuth első mérkőzését 1945. április 8-án játszotta a Nagykőrösi Munkás TE ellen. Egy hét múlva a visszavágón Cegléd így állott föl: Bogdán—Jándi, Oldal—Füle, Sós, Tóth—Bolcsó, Bujáki J., Reznák, Marton, Lázár. A csapatban még több Vasutas játékos is szerepelt, ott még nem kezdődött el a sportélet. Júniusban már találkozott a „Kossuth” a CISÉ-vel és a Vasutassal is. Ekkorra a vasutas játékosok visszatértek anyaegyesületükbe. 1945 őszén beindult a KÖLASZ-bajnokság. A Kossuth az I. osztályba kapott besorolást. A helyi rangadón 1:0 arányban legyőzte a Vasutast. A lapok a Jankó, Krizsán, Szalisznyó fedezetsort dicsérték elsősorban. Az egyesület elnöke, Szelepcsényi Imre jól látta, hogy a város nem bir el három labdarúgó-csapatot. (Ez a probléma már a MOVE-korszakban is felvetődött.) Csak a CISE-t sikerült beleolvasztani a város csapataként nyilvántartott Kossuth -ba, az évtizedes múlttal és komoly háttérrel rendelkező Vasutas SE elvileg helyeselte az egyesítést, de nevéről nem volt hajlandó lemondani. A megegyezés elmaradt, de a rivalizálás csak serkentőleg hatott a két labdarúgócsapatra. A Kossuth labdarúgó-szakosztályának sok tapasztalattal rendelkező vezetői voltak. Billay Gyula, Piros Géza, Platzer Emil és Virág Ferenc irányításával Csabai János edző keze alatt a csapat gyorsan átlépte a fölfelé vezető lépcsőfokokat: 1948-ban KÖLASZ-bajnok, 1949-ben már az NB III. délkeleti csoportjának bajnoka, 1950-ben pedig jó középcsapat az NB Il-es mezőnyben. Első NB Il-es mérkőzésükre így álltak föl a Kossuth játékosai: Madarasi— Füle, Mednyánszky, Osztos—Nyiga, Jankó—Halász, Gyura, Halmi, Wachler, Somodi. A tehetséges centerhalf, Mednyánszky Rudolf már 1948 óta ifjúsági válogatott. Őt a csapat megszűnésével először Győrbe, majd a fővárosba vitték, ahol évekig volt a Csepel színeiben utánpótlás és B-válogatott. Jelenleg az NB I-es Csepel pályaedzője. Közben szervezeti változások miatt 1949-ben a Kossuth-ból Szakszervezeti SE lett, 1951-ben pedig megnyílt a lehetőség a város két csapatának egyesítésére. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság létrejöttével megalakultak az egységes szakmai sportegyesületek. Ezek egyike volt a Lokomotív. A Szakszervezeti SE megszűnt, játékosai beolvadtak a Ceglédi Lokomotív csapatába. Az örvendetes eseményt így jelentette be a Pest megyei Hírlap: „Megyénk 134
