Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

III. Az egyleti élet elemzése

jait, az ország helyzetét, itt alakult ki a közvélemény, mely komolyan befolyá­solta a városvezetést és a választások eredményét. Gubody Ferenc a Kaszinóban találta meg azt a szűkebb baráti kört, mely reformjaihoz szellemi segítséget nyújtott neki, a 48-as ellenzék központja mindig a legöntudatosabb gazdákat egyesítő Népkör volt. Valamennyi alapszabály tiltotta a szerencsejátékokat. Mégis a kártya lett a legnépszerűbb szórakozás, sokszor már szenvedély, mely főleg az idősebb férfia­kat csalogatta esténként a székházba. Szabályozták körültekintően az egyleti székházak házszabályát, a könyvek kölcsönzését, a biliárd és teke fölszerelés használatát, megszabták a “kártyapénzt”; ezek a rendelkezések külön szabályzatokba kerültek, többnyire a falra kifüggesztve voltak olvashatóak, vagy helyi nyomda kiadta - elsősorban a könyvtár jegyzékét és használati módját - kis nyomtatvány formájában, hogy mindenki tudja, mihez tartsa magát mint egyleti tag. Egyébként az alapszabályokból az egylet nevét, alapításának időpontját, az alapító többnyire ideiglenes elnök nevét lehet megtudni és teljes részletességgel az önkormányzati szervezeti felépítést, melyről a következő fejezetben szólok.

Next

/
Thumbnails
Contents