Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története

Egyenlőség-Testvériség” felirattal, 14 fehérruhás lány ugyanannyi fiúval karöltve kísérte, majd a menet következett. Mindkét egyház papja beszédet mondott.”

1521

Az igazi szenzáció ennek az egyletnek a történetében az, hogy ők hozták létre Cegléd határában, Homokpusztán, 1901-ben az első agrárproletár földbérlő szövetkezetei hazánkban! 454 kát. holdat béreltek ki a Vallásalapítványtól. Semmi külső támogatás nem kaptak, a maga erejéből dolgozott itt Urbán Pál 40 társával. Ő volt a szövetkezet elnöke, az egyetlen ember, aki nem vett részt a kétkezi munkában. Ennek á szövetkezetnek a kérésére alakult 1903-ban a környék tanyasi gyermekei számára a homokpusztai külterületi iskola.

Az I. világháborúban a férfiakat mind elvitték katonának. “Huszonöt családból huszonkét ffontkatona! Kegyetlen arányszám” 1531

Hídvégi Lajos helytörténészünk szerint ez volt az első agrárproletár szövetkezet nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Kelet-Európában.

Az egylet utolsó székháza a Kisfaludy utca 13. sz. alatt állt. Amikor az egyletet 1923-ban betiltották, a székház a szakszervezetek kezébe került, majd 1930-tól ez lett a Levente Otthon.