Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)

II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története

azután is létesített alapítványokat, gyakran rendezett “óvodai” bált, indított társadalmi gyűjtést, a szerény tandíj mellett így tudta működtetni első óvodánkat.

Ennek az áldozatos társadalmi munkának lelke Matolcsyné Kaás Melánia volt mindvégig. így emlékezett meg a helyi sajtó az egylet megszűnése után az alapító elnöknőről: “0 már akkor ébren volt Czegléden, amikor ott még mindenki aludt. Aludtak az egyházak, a városi magisztrátus, az egész polgárság... Az óvodát tovább egy évtizednél - mint a híres Brunszvik Teréz grófnő - fenntartotta a semmiből olyan körülmények között, mikor a közöny és sivárság szele fújt minden oldalról és a tanácsban 200 darab álmos “Mineka” nevű városatya üldögélt.” /Minek a! Mondogatták a nagygazdák a tanácsban, amikor kulturális célra kellett adót megszavazni./

Valóban, ez az asszony hozta létre a századforduló Ceglédjén a “leghumánusabb culturegyletetet”. /30/

A levéltári anyagban megtalálható a polgármesteri iratok között a “kimutatás a czeglédi egyleti kisdedóvóda 1891/92. tanév állapotáról”: /31/

I. Az óvoda jellege: egyleti

II. A növendékek száma: 145, fiú 72 leány 73

III. Az óvók száma: ezek között volt okleveles: 1

nem okleveles: -férfi:

nő: 1

rendes: 1

segéd: -világi: 1

egyházi: -IV. A segédszemélyzet /dadák/ száma: 1

V. Az óvoda helyiséghez tartozott:

munka- vagy tanterem: 1 játszóterem: 1

kert. játszókért: 1

VI. Az óvoda nevelési iránya volt:

1. Csak ápolás és felügyelet: —

2. Közönséges óvodai rendszer: —

3. Frőbel-féle rendszer: Frőbel rendszer