Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
2. Népkör A ceglédi Népkör Egyletet 1865-ben alapította Nyújtó Pál, a korszak egyik legjelentősebb pedagógusa, a református népiskola rektora. Az új egylet alapszabályait azonban csak 1866-ban hagyták jóvá, minden későbbi évforduló alkalmával ezt az évet tekintették az elindulás évének. Az egylet életrehívásakor tagjai közt ott voltak “a város tekintélyes gazdálkodó tagjai, azonkívül az intelligenciánk és előkelő iparosaink is kellő számban.” /14/ Kis idő múltán azonban, az alapító Nyújtó Pál elgondolásával ellenkezőleg, a nagygazdák kiszorították az iparosokat soraikból, az intelligencia is átpártolt a Kaszinóhoz, s a Népkör a “nép” köréből csak a tehetős gazdálkodó családok társas körévé vált. 1902-ben már a helyi sajtó is így jellemzi ezt a folyamatot: “Természetes, hogy a fejlődés és haladás alapjait csakis társadalmi úton lehet lerakni. így keletkeztek a közszükségletnek megfelelően az első társadalmi egyletek, ezek között a Kaszinó Egylet, az intelligens elemek e gyülhelye. Majd valamivel később az iparosság megalapítja a Népkört, de pár év múlva a gazdálkodó elem veszi át a vezérszerepet.” /15/ S az egylet egyre szűkíti tagságának körét: 1907-ben már nyíltan megfogalmazzák, hogy ők “a ceglédi előkelő gazdálkodó osztály helye”. /16/ A XX. század hajnalán itt szegényebb ember már nem találhatott otthonra, az embereket ebben a körben elsősorban a földbirtok nagyságával mérték. Az 1860-as, 70-es években feltűnő módon szaporodik országszerte a népkörök száma. Ezt a tényt csak azzal lehet magyarázni, hogy az Országos Függetlenségi Párt célkitűzése, az 1848-as eszmék ápolása, találkozott a nép vágyával. Különösen az Alföld parasztsága remélte így a félbeszakadt forradalom továbbvitelét, illetve a megszerzett föld és emberi szabadságjogok biztosítását. Cegéd népe ezekért a célkitűzésekért annál inkább síkraszállt, mert Kossuthhoz különleges kapcsolatok fűzték. Erről külön fejezetben emlékezem meg, itt csak a Népkör ide vonatkozó kapcsolatáról írok. A ceglédi Népkör 1869-ben díszelnökévé választotta a turini remetét: “A Czeglédi Népkör kitűzte magának feladatul a tisztes társalgás egyéb előnyei mellett a közművelődés előmozdítását, s ezáltal közvetve a haza boldogsága fejlesztésében közreműködni. E czélt könnyebben elérhetőnek véli azáltal - ha bár a távolból is közelebbi összeköttetésbe lép azon férfiúval, kinek lánglelke tűzoszlopként vagyon mindazok előtt, ki az egyesülést az 1848-i törvények kivívása, s azok megtartásában tanúsított küzdelmei által lehetővé tette, amiért is Kossuth Lajos nagy hazánkfiát jelen újra alakulása alkalmával ezennel egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé választja. “ 717/