Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
II. A százéves Kocsér története a kapitalizmus korában 1877 - 1944
augusztus 12-én Cegléden tettek. Augusztus 11-én tartotta a képviselőtestület és községi elöljáróság az első gyűlést, amelyen a feljegyzés szerint: ,,A kedélyek nagyon nyugtalanok, a bosszú nemtelen indulatja fékevesztett.”80 Napirend előtti indítványként hangzott el: ,,A bolsevik érzelmű egyéneket Kocsérról el kell távolítani!”81 Váddal illettek két tanítót is: Eszik Józsefet és Seres Mihályt, mert „behódoltak a bolsevik eszméknek”.82 Józan és reális diplomációi érzékkel a lázító javaslat megtárgyalását a gyűlés végére halasztották, a tanítók ügyét pedig áttették az iskolaszék elé.83 A képviselőtestület és községi elöljáróság részéről a továbbiakban nem történtek lépések a Tanácsköztársaság idején szerepet játszó újabb személyek elleni eljárásra. A fegyelmi alá vont tanítók ügyében alispáni körrendelet intézkedett.84 Ennek értelmében Eszik József tanítót internálták, fegyelmi ügye sokáig húzódott, tárgyalása március 5-én volt.85 Állását később visszanyerte, és a kocséri elemi iskola igazgatójaként működött az 1939-es tanév végéig. Jóhírnevű és nagyrabecsült tanítója volt Kocsér községnek. A hatalomra került ellenforradalmi rendszer stabilizációjára való törekvés egyik lépése volt az ún. Nagyatádi-féle földreform. Községünkben elsősorban házhelyosztásra került sor. Dósa Imre belterületre eső birtokából 4400 d-ölet parcelláztak, a jelenlegi Dózsa György utca mindkét oldalát. Itt 22 házhely kialakítása történt meg. Az Arany János utcától nyugatra eső részt pedig mintegy 20 házhely kimérésére Dósa Pál bocsátotta rendelkezésre.86 Földet a Nagykőrös város tulajdonában lévő ún. Kalocsán (VIII-IX. dűlő) osztottak 3 holdjával. A terület nagy része szikes, rossz minőségű, és távol is van a falutól. Csak néhány család települt meg rajta. Egy későbbi hivatalos adat szerint 118 kh föld került kiosztásra.87 Ennél jelentősebb és hasznosabb volt a községi birtokok kishaszonbérleti kiadása közelebbi és könnyebben művelhető területekből. Föld- és házhelyínség tulajdonképpen nem volt Kocséron olyan értelem-80 HD 1919. 81 Uo. 82 Uo. 83 Uo. 84 Iratok Pest megye történetéhez 1918-19. 418. 1. 323 sz. Agorasztó alispán: „. . .a tanító testület számos tagja a kommunista rendszerben vezető szerepet vitt . . .” 85 HD 1919-1920. Tulajdonképpen házi őrizetben volt itthon. Dósa Imre közbenjárására mentették fel. Adatközlő: Dósa Klára. 86 A Dósa Imre féle házhelyekből elsőségben részesültek azok a családok, akik 5—10 vagy több éven át munkásai voltak a birtoknak. Nagyon kedvező részletfizetési kedvezményeket, néhányan építőanyagot is kaptak. Ezzel viszont odaadó, szorgalmas munkáskezeket sikerült biztosítani a birtokra. 87 PPSK vármegye címtára 1930. Kocsér 89. 1. 80
